Irodalmi Szemle, 1989
1989/5 - BESZÉLŐ MÚLT - Pukkai László: A „Hanza” Szövetkezeti Űjság népnevelő, kulturális és irodalmi tevékenysége
BESZÉLŐ MOLT A politikai hovatartozást illetően a Han- za tagsága eléggé heterogén. A vezetők közül többen tagjai a keresztényszocialista pártnak, a kisparasztok és az agrárproletárok között voltak szociáldemokraták, de nem hiányoztak a kommunista párt tagjai sem. A központ alkalmazottjai között viszont nem találunk kommunistát vagy szociáldemokratát. Balogh Edgárnak — aki 1931-ben a Sarló megbízásából a kosúti események idején járt Galántán és vidékén — sem kerülte el a figyelmét a galántai Hanza. „A kisgazdák öntudatra ébredésére vezethető vissza a galántai Hanza központ fogyasztási szövetkezet nagyarányú és gyors fejlődése is. Hogy mily nagy szerepet tölt be a szövetkezeti mozgalom a kisgazdák osztályéletében, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Hanza igazgatóinak ama kijelentése, hogy ma már a kisgazdák hallani sem akarnak a magyar ellenzéki pártok nagyhangú szónoklatairól, és politikusok helyett szövetkezeti kiküldötteket és szakelőadókat kérnek.”3 Nagy Ferenc, a Hanza ügyvezető igazgatója a szövetkezet fennállásának tizedik évfordulóján az 1936-os Hanza Szövetkezeti Naptárban a következőket írta: „Az elmúlt 10 esztendő alatt végzett munka igazi szövetkezeti elvekre felépített és előre kidolgozott terv szerint történt. Míg 1925-ben a 44 szövetkezet 52 000 Kč üzletrésszel kezdte meg működését, addig az 1935-ös év végén a szövetkezet saját vagyona: üzletrésztőke és tartalékalap 22 875 997,20 Kč-ra rúgott (...) Sok munkára volt szükség, de elmondhatjuk, hogy egyetlen egy szövetkezetnél sem tudott szerepet vállalni a politika vagy a nemzetiségi kérdés. Ennek eredménye, hogy különböző pártállású vagy nemzetiségi fogyasztóink egyforma készséggel állottak mellénk és tartanak ki mellettünk, illetve szövetkezetünk mellett.”4 A Galántai Járási Szolgabírói Hivatalba érkezett csendőri jelentés 1931-ben a következőképpen értékelte a Hanza vezetőit és tagságát: „A fenn nevezett vezetők (Kuthy Géza dr., Nagy Ferenc, Várady Béla) tagjai a járásban működő keresztényszocialista pártnak, a magyar eszme kitartó képviselői és propagátorai, s mint ilyenek, politikailag megbízhatatlanok. A Hanza Szövetkezeti Központnak 42 alkalmazottja van, ebből három szlovák. Az alkalmazottak politikai tevékenységet nem fejtettek ezideig ki.”5 A Hanza működésének 20 éve alatt hatalmas gazdasági és szociális fejlődést ért el. Működésének ötödik évében, 1930-ban 24 alapító taggal, 188 üzletrésszel létrehozta a Hanza Hitelszövetkezetet. Egy üzletrész 100 Kc-nak felelt meg. Az év végéig a tagság 123-ra szaporodott, összesen 504 üzletrésszel. 1935-ben 717 tagja volt a Hitelszövetkezetnek, s 1414 üzletrésze. 1930-ban a takarékbetétek összege 198 297,35 Kč volt, 1937-ben pedig már elérte a 8 214 064,25 Kő-t. Közben — 1937-ben — a Hanza kiépítette termelőosztályait. Ezek szeszes italok, likőr és szikvíz (szóda) gyártásával meg kötélveréssel foglalkoztak. Az első bécsi döntést követő időben, 1941-ben megalakult a Hanza Mezőgazda- sági Szövetkezet, amelynek feladatai közé tartozott a gabona, tojás, sertés, vágómarha felvásárlása is. A Hanza Mezőgazdasági Szövetkezet saját raktárakkal és hizlaldával is rendelkezett. A Hanza szociális intézményei közül említést érdemel a „Hanza” Alkalmazottak Köre megalapítása, valamint a „Hanza” Alkalmazottak Elismert Vállalati Nyugdíj- pénztára megszervezése. Mivel e dolgozat célját nem a Hanza gazdasági fejlődésének elemzésében jelöltem meg, a bevezetőhöz még a következőket szeretném hozzáfűzni: a Hanza a visz- szacsatolás után is megőrizte önállóságát, a magyar gazdasági és politikai körök nyomására sem olvadt bele a Hangyába, továbbra sem „politizált”. A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. április 12-én kelt rendelete alapján a „Hanza” Szövetkezeti Áruközpont és fiókszövetkezetei működését beszüntette és a NUPOD (Nákupná ústredňa potravných družstiev) igazgatása alá helyezte.6 A „Hanza” Szövetkezeti Áruközpont gyors fejlődését nem utolsósorban annak köszönhette, hogy nem feledkezett meg a propagandáról, a tagság neveléséről. Ennek érdekében indult be 1928. IV. 1-jén a „Hanza” Szövetkezeti Ojság (továbbiakban csak HSZŰ). Turczel Lajos gazdasági lapnak minősítette a HSZŰ-t: „A gazdasági jellegű szaklapok közül a Hanza hatalmas példányszámban megjelenő lapját, a Galántán szerkesztett Hanza Szövetkezeti Újságot, az 1935 után kiadott kitűnő mező- gazdasági szaklapot: a Gazdák Lapját, továbbá a Méhész Újságot és az 1936-től
