Irodalmi Szemle, 1989

1989/5 - BESZÉLŐ MÚLT - Pukkai László: A „Hanza” Szövetkezeti Űjság népnevelő, kulturális és irodalmi tevékenysége

BESZÉLÖMÚLT

• '-'I- •.-■-y-'-y ;.r '-v • y • >.y&, . ;

P

UKKAI LÁSZLÓ

A „Hanza" Szövetkezeti Újság népnevelő, kulturális és irodalmi tevékenysége

t Oft7-l)en jelentős évfordulót ünnepelt Galánta: 750 éve fordult ■ ' ö # elő először a város neve írásos alakban: a pannonhalmi apátság birtokösszeíró oklevelében, amelyet IV. Béla király állíttatott ki.

Az évforduló előkészületei során többször találkoztam a galántai „Hanza” Szövetkezeti Aruközpontról (a továbbiakban csak Hanza), a város jelentős gazdasági intézményéről szóló dokumentumokkal. A kezembe került adatok azért keltették fel érdeklődésemet, mert a városban és környékén — a diószegi (Sládkovičovo) cukorgyárat kivéve — jelentős ipari vagy akár szövetkezeti tömörülés nem létezett; valamint mert ez a szövetkezet szerepet vállalt a népművelésben, s mert a vélemények a Hanza szerepét, feladatát illetően ugyancsak megoszlottak.

A Hanza megalakulását az első világháború befejezését követő gaz- dasági-társadalmi változások tették szükségessé. A cseh országrészekben viszonylag zökkenőmentesen beindult a kereskedelem, de Szlovákiában problémák adódtak. „(...) E körülmények később megváltoztak, s többszöri sikertelen próbálkozás után — a pozsonyi központ üzleti balsikerei következményeképpen — 1925. június 18-án megkezdte működését Ga- lántán a Hanza Szövetkezeti Áruközpont (...) A Hanza a korábbi magyar Hangya szövetkezeti hagyományait követte, és tevékenységi köre mindenekelőtt Nyugat-Szlovákiára terjedt ki” — írta tanulmánykötetében Arató Endre.1

A Hanza megalakulását szorgalmazó első jelentős értekezletre 1923. február 10-én került sor Szencen. A házigazda szerepét Károlyi Alajos szenei esperes vállalta. Az értekezleten megjelent 37 szövetkezet küldöttsége kimondta a „nagyban bevásárló és értékesítő szövetkezet” megalakulásának szükségességét. A szövetkezetek képviselői előzetes megállapodásként itt dolgozták ki, fogadták el későbbi tevékenységük három alapelvét:

1. a központ a lehető legolcsóbban lássa el tagjait áruval

2. a szövetkezetnek az önsegélyezés alapján kell állnia

3. meg nem engedhető, hogy politikai vagy nem szövetkezeti szellem vállaljon szerepet a szövetkezetben.2

A szövetkezet elöljárói írásaikban, beszédeikben gyakran hivatkoztak a rochdalei mozgalomra. Ebben az angliai kisvárosban jött létre ugyanis az első európai fogyasztási szövetkezet. Talán nem sokat tévedek, ha azt állítom: a Hanza alapelvei, a vezetők elképzelései többé-kevésbé hasonlítottak a XIX. század második felében működő önsegélyző egyesületek alapelveihez, elképzeléseihez.

E nézetemet alátámasztja, hogy a Hanza Szövetkezeti Újság hasábjain több esetben is találkozhatunk Schultze-Delitsch és más önsegélyző elvet valló személyek fontosságát kiemelő írásokkal.

A Hanza tagságának „felsőbb rétegét” a falusi tanítók, vidéki papok alkották, a kisparasztság a tagság zömét. Természetesen a „számításaikat kereső” középparasztok közül is voltak a Hanzának tagjai, sőt az agrárproletárok közül is sokan összerakták fillérkéikat, hogy üzletrészesként szerepelhessenek a szövetkezetben.