Irodalmi Szemle, 1989

1989/1 - Cselényi László: Aleatória, avagy a megíratlan költemény / tartomány I. rész

Cselényi László Aleatória am^ , költemény a mezirauan , y ö tartomány I. rész 1/1/1 „A Tornaijából kivált Kövi határjárása 1245-ben a vele szomszédos Gömörpa- nyit területét név nélkül, királyi földként említi. 1247-ben pedig, már névvel je­lölve, mint lakatlan területet adományozza a király Ákos Detre szolgáinak. A legkorábbi adatot az Ákosok familiárisaira az említett 1247-es oklevélben találjuk: IV. Béla Ákos Detre comes Chulen (Cselén) nevű, és más, név szerint meg nem nevezett famulusainak uruk, Detre érdemeiért és kérésére Gömörpa- nyitot adományozza. Valóban mind Chulen, mind a többi famulusok leszárma­zottjai, amint az idézett oklevélből kiderül, egy század múlva is birják a helyet. Maga Chulen hatalmas család őse lett, és később egy oklevél egyenesen az Ákos-nemből származtatja.” 1/1/2 1967 Mióta készülök naplóírásra? Tíz éve? Tizenöt éve? Soha nem lett belőle sem­mi. Két-három oldalnyi jegyzet. S abbamaradt az egész. Lehet, hogy megint csak ennyire jutok? Pedig jó lenne, pedig be jó lenne konzerválni az időt! Régi levélcsomók kerültek a kezembe. Tíz év emlékei. Mi mindent képes íöleleveníteni egy ilyen levelesláda! Más példa: Tíz esztendő alatt összeírtam legalább ezer gépeltoldalnyi szöveget. Versek, Tiportok. A versek megjelentek könyv alakban is, de mi legyen a riportokkal? Hisz legalább annyi energiát s annyi fantáziát öltem beléjük, mint a versekbe. Lehetetlen, hogy ennyi energia semmibe vesszen! 1/1/3 1975 — Az ötvenes évek végén szilaj áradású líráddal szinte belerobbantál irodal­munkba. A hatvanas évek elején két izgalmas kötetedet olvashattuk. Kerek egy évtizede azonban hallgatsz. Mi az oka e mély hallgatásnak? — A „hallgatásnak”, ha egyálttalán annak nevezhetjük, nem egy oka van, sok. Tizennyolc éves koromban jelentek meg az első verseim (alig egy-másfél

Next

/
Oldalképek
Tartalom