Irodalmi Szemle, 1989
1989/10 - HOLNAP - Tsúszó Sándor: A minap...; Halál; önarckép; Jelenkor (versek; közreadja Sz. Z.)
Tsúszó Sándor A minap (a Giccs ciklusbólJ a minap töltőtollammal tapogattam a szecessziót s ím kenyérért kell menni Uram add hogy ne fogyjon el se kenyerem se cigarettám már azt se bánom ha villanyom kialszik nem kell reggelig írnom ordítom a világnak kényszer vagy nyakamon test ledobnálak csak pesszimizmusra biztatsz mindig s az utcán váratlan megpofoznak lábamra lépnek kenyérért kell mennem de hiszen ez nem is én vagyok sikoltom ezt mind csak álmodom s orrom feltöri a rózsaszín szemüveg (a FEKETE ciklusból) ülök párolog feketén cigarettám füstje a kávéház csillárjáig kavarog feketén árnyékokat csíkokat barázdálva szélcserzett ifjú bamba optimista arcomba mert kívántam én a halált most meg itt van kvaterkázik velem véltlenül de a véletlen törvényszerű szükségszerűség s gyengülő sejtjeimben már nyilvánvalóan nemcsak titkon benne rág a nikotin a rák a sarkon rám les egy éhes automobil az erkélyt most takarítja az ügyefogyott szobalány az erkély peremén muskátli cserépben éppen alatta megyek rám vár a rendőr eltévedt golyója itt ül velem szemben a halál Halál
