Irodalmi Szemle, 1989
1989/10 - HOLNAP - Tsúszó Sándor: A minap...; Halál; önarckép; Jelenkor (versek; közreadja Sz. Z.)
és issza kávém szívja cigarettám belevigyorog a vöröshajú dizőz örökkévaló mosolyába megcsillan szememben az örökkévaló semmi furcsa kékje felállók gyorsan bemegyek az első életbiztosítóba utána már jöhet automobil szobalány colt cigarett kávé utána csontos pofádba vigyorgok részeg HALÁL! (a FEKETE ciklusból) olyan vagyok olyan egyszerűen hallgatag s szomorú hideg szél fú nem jó nélküled se kint se bent oldódnak a nagy hétágú gesztenyelevelek az ágról oldódnak belőlem a szavak teában kockacukor apró molekulái kristályrácsomba beépüljenek olyan vagyok most olyan nagyon magam de nagyon vagyok itt e rém hideg és durva őszben sárga krizantém gyertyalángban Krisztus előtt egy szál kabátban kereszt tövében sápatagon vagyok olyan nagyon (a FEKETE ciklusból) itt már itt és most amikor valami talán esetleg mégis hátha netalántán véletlenül megtörténhetik nem is olyan könnyű kérem élni mert a vizek hasábján hátúszó halak mosolyában a füst csillog meg hulló meteoritok ágyúgolyók kecses hegedűzenéje Önarckép Jelenkor
