Irodalmi Szemle, 1988
1988/6 - HOLNAP - Patus János: Vadászat, Konok várakozásod, Úgy hull az ember (versek)
658 HOL N A t Konok várakozásod Úgy hűli az emher azt hiszed, bírsz úgy hull az ember darabokra így, egyedül, vastürelemmel? mintha a világ maga volna majd menekülsz, mintha nem is önmaga volna hanem öncélú hekatomba hajolsz és törsz, akár a vas — atomonként száz megatonna csak ne szeress: majd magad maradsz, készül az űri uralomra mert én se bírom az éjszakát, jalak csöndjén nem hallok át, mert dong agyamban, itt zakatol, szorít a szív itt valahol, hogy nincs tovább s nincs visszaút — .. .ki kezdte ezt a rongy háborút?1.
/
