Irodalmi Szemle, 1988

1988/10 - ÉLŐ MÚLT - Révész Bertalan: A szülőföld és az iskola szerepe Czuczor Gergely költővé válásában

1202

lás ...! Vagyis azt kívánjuk hangsúlyozni — talán már a „csomópont” fogalmával sikerült is érzékeltetni szándékunkat, —, hogy a tizes évek vége irodalmunkban nem annyira a tényleges eredmények összegezésének évei, hanem sokkal inkább a m?r meglevő s a továbblépéshez szükséges feltételek számbavételének a lehetősége, s a majdani értékeket sejtető pályák indulásának az évei. Ebbe a helyzetképbe, úgy véljük, beletartozik Czuczor is. Ezek az évek nála éppúgy, mint a vele szinte napra egyidős Vörösmartynál, a felkészülés és erőgyűjtés időszakát jelentik, azzal a különbséggel, hogy míg szerencsésebb pályatársának a kibontakozáshoz vezető útja nyomon követhető, addig az ő költői érle- lődésének útját teljesen az ismeretlenség homálya borítja. Ennek okát mi is a poé- zis művelésére kedvezőtlenül ható, szabályok közé szorított s tilalomfákkal megtűzdelt szerzetesi életkörülménnyel magyarázzuk, hasonlóképpen, mint a Toldy nyomdokain haladó Kelemen Károly. íme találó megállapítása: „Szerzetes volt, érzéseinek nem engedhetett szabad folyást s ha mégis kitört az, rejtegetni kellett, mint oly kincset, melyhez tulajdonjoga nincs, mely titkos számára.”36

Czuczor a szerzetesi próbaévet a rend székhelyén, Pannonhalmán töltötte. Az ősi kolostort s az apátságot még István király alapította, uralkodásának legelején (1001— 1002-ben), s alig egy századdal később a kolostor könyvtára már 80 kódexszel rendelkezett,37 ami a 11. század végén, Európának ezen a területén rendkívül jelentékeny könyvállománynak számított. Pannonhalma történelmi levegője, európai hírű könyvtára bizonyosan megragadta s minden addiginál alaposabb stúdiumra ösztönözte a fogékony szellemű fiatalembert. Erre enged következtetni egy későbbi, Toldynak küldött levele, melyben — miután közölte, hogy a noviciusoknak mely tantárgyakat38 kell tanulniuk — többek közt ezt írja: „(...) kinek-kinek elegendő módja és eszköze vagyon kedvelt stúdium- jaival foglalatoskodni”.39 „Kedvelt stúdiuma” ekkor mindenekelőtt a magyar történelem, s az is marad mintegy két évtizeden keresztül.

A próbaév letelte után a kétéves bölcsészeti tanfolyamot (1818—1820) a rend úgynevezett házi líceumában, Győrött végezte. Itt mindvégig jónevű tanárok oktatják — közülük is kiemelkedik a történetíró Czinár Mór, a későbbi akadémiai levelező tag —, s ami még fontosabb: tantárgyként foglalkozhat az oknyomozó magyar és az egyetemes történelemmel.40 A líceum növendékei a rend székhazában laktak, melynek főnöke az a Szeder Fábián, akinek éppen ezekben az években jelentek meg (a Tudományos Gyűjteményben) néprajzi, nyelvészeti dolgozatai, s aki később az Urania című zsebkönyv (1823— 1833) szerkesztőjeként költőnknek több versét közölte. Mint rendházbeli elöljárója és tanára, de különösen mint tudós műveltségű literátor, bizonyára irányítóan hatott Czuczor fejlődésére. Nyilván nemcsak olvasmányai megválasztásában befolyásolta őt hasznosan — bár az sem kevés, ha, mondjuk, a Tudományos Gyűjteményre ráirányította figyelmét, vagy a legújabb költészet néhány friss kiadványát a kezébe adta —, hanem minden bizonnyal versírásra is buzdítgatta. S valószínűleg azt is neki köszönhette elsősorban, hogy Győrből hamarosan Pestre vezetett az útja. Ne feledjük ugyanis: a harmincas létszámú líceumi hallgatóság közül mindössze másodmagával részesült abban a főapáti kegyben, hogy a bölcsészeti tanfolyam harmadik éve alól fölmentve, egyenesen a pesti központi papi szemináriumban folytathatta tanulmányait.41 Kiküldetése, mint tudjuk, sorsdöntőnek bizonyult: meghatározta pályáját — egész életét.

Jedlik Ányos így emlékszik vissza unoka- testvérével kapcsolatban a győri évekre: „A gymnáziumban kitüntetett tanulási szorgalmát és képességét a (...) philo- sophiai cursusban is megtartotta. Sőt még a táncz-féle mozgások gyakorlatáról sem mondott le (.,.)"42 A főapátsági líceum hallgatóinak a létszáma az 1810-es évek végén már meghaladta a harmincat, s „mivel közöttük többen a hangszereket is ügyesen kezelték, Czuczor Gergely 6—8 tánczkedvelő egyénből álló csoportot toborzott, és a (...) társalkodásl teremben vasárnap délutánonként vígan járták a to- borzót, a verbungost (,..)”43 íme egy érdekes adat, melyről az életrajzírók eddig „szemérmesen” hallgattak, gondolván, hogy a szabadidő ily „komolytalan” foglalatossággal való kitöltése méltatlan a szerzetesi fogadalomhoz. Czuczor tehát tánckörvezetői minőségben a diáktársak szellemi hangadója. Erre a szerepre, rátermettségén kívül, feltehetően friss olvasmányélményei s az évtized végén megélénkülő kulturális publicisztika inspirálták. Gondolunk itt a Hasznos Mulatságok és a Tudományos Gyűjtemény cikkeire, melyek közül elsősorban Kultsár Istvánnak a nemzeti tánc,