Irodalmi Szemle, 1988

1988/10 - ÉLŐ MÚLT - Révész Bertalan: A szülőföld és az iskola szerepe Czuczor Gergely költővé válásában

1201

tek, milyen értékeket képviseltek stb. — erről Toldy egyetlen Czuczorról szóló írásában sem nyilatkozott. Toldy nyomán későbbi életrajzírói, Bayer Ferenc33 és Kelemen Károly34 megkísérlik ugyan e kérdések megválaszolását, anélkül azonban, hogy törekvésük elfogadható eredménnyel párosulna. Bayernek az a megállapítása, miszerint költőnk jó néhány „szerelmi dala” (Kezdődő szerelem; Az alvó szép; Nyilatkozás; Kérelem; Leánycsíny; .A ligethez; Emlékkönyvbe; Egy lelkes hölgyhöz; A szerelem bujdosójaj a szerzetesi próba- év, illetve a győri bölcsészeti tanfolyam idején [1817—1820) már elkészült,35 minden alapot nélkülöz. A szárnyait bontogató gimnazista feltehetően Pannonhalmán és Győrben sem hagy fel a versírással, ami persze korántsem bizonyítja Bayer megállapításának helyességét, mint ahogy a másik oldalon úgyszintén nem számít döntő tényezőnek, hogy a szóban forgó versek majd csak a harmincas, negyvenes években jelentek meg nyomtatásban, hiszen Czuczor hányattatásai következtében számtalan műve évekig lapult az asztalfiókban, míg végre megjelenhetett. Mi adhat mégis megbízható fogódzót a kérdés megválaszolásához? Elsősorban a költemények verstechnikája: a Kérelem és a Leánycsíny könnyedén gördülő disztichonjai; a Kezdődő szerelem, A ligethez, Az alvó szép, az Egy lelkes hölgyhöz szabályosan rímelő, változatos jambusi sorai, melyeknek a nyomatékai (ictusai) gyakran egybeesnek a magyar hangsúllyal, s ezért kellemesen simulnak ritmus-ízlésünkhöz; a Nyilatkozás kétütemű hetes és ötös, az Emlékkönyvbe második része kétütemű nyolcas sorainak egyidejű átjátszása harmad- és negyedfeles, illetve négyes tro- cheusokba, olyképpen, hogy egyazon tökéletességgel ütemezhetők és mértékelhetők — ezek már mind-mind az érett Czuczor verselési eszköztárának a kellékei, nem pedig a pályakezdőé. Ugyanez vonatkozik a költemények kifejezéskészletére, stílusára is. Végül a Nyilatkozás első strófája is a mi álláspontunkat erősíti:

Szűnjél kissé zengeni

Harci viadalt,

Vedd elé kis lantodat

S mondj szerelmi dalt.

Vagyis: a költő immár megelégelte a nehéz veretű, a „hadi dalok”, a kardcsörtető hősköltemények művelését, s ehelyett a szerelemről kíván énekelni, könnyedén,

üdén, következésképpen a vers nem születhetett — akárcsak a többi — a tízes évek végén, hanem csak az aposztrofált „harci viadalok zengése”, tehát az Augs- burgi ütközet, az Aradi gyűlés, a Botond után: a harmincas évek elején-derekán. Bármennyire csábított is, hogy Czuczor pályakezdését, életrajzírói egyikére-mási- kára támaszkodva, mintegy öt-hat esztendővel előbbre hozzuk — ezt a lehetőséget eleve el kellett vetnünk, mert egyedül a kutatói etika és a tudományos hitel feladása árán valósulhatott volna meg. Maradt tehát az egyetlen járható út, a tárgyilagosság útja, még ha ez kevésbé mutatós is.

3. BENCÉS SZERZETES

A gimnáziumot befejező ifjú Czuczornak, jobbágyivadék lévén, a magasabb műveltség és tudás elérése érdekében — mint fentebb már említettük — vállalnia kellett a szerzetesi-papi életforma merev szabályokhoz igazodó kötöttségét, zártságát. 1817. október 25-én (négy iskolatársával, köztük unokatestvérével, Jedlik Ányossal, a később híressé vált fizikussal együtt) öltözött be Pannonhalmán Szent Benedek rendjébe, s a rend hagyományait megtartva, még ezen a napon addig viselt keresztnevét új, szerzetesi névvel kellett felcserélnie; ő a Gergely nevet kapta.

Czuczor abban az esztendőben érkezik Pannonhalmára, melyet méltán tekinthetünk a magyar irodalom jelentős csomópontjának. Hiszen Kisfaludy Károly ez év tavaszán telepedett meg Pest-Budán, s jegyezte el magát véglegesen a költészettel; Kölcsey, elszakadva a klasszicizáló-szenti- mentális költészettől, majd szembefordulva Kazinczy „fentebb stíl”-jével és kozmo- politizmusával, ekkor érkezik el a romantikához; Vörösmarty ez idő tájt iratkozik be a pesti egyetemre, s kezdi írni ifjúkori verseit a deákos klasszicizmus költői nyomán; és nem utolsósorban 1817 az irodalmi élet formálódásának, izmosodásának is nagy fontosságú éve: ekkor indul meg a Tudományos Gyűjtemény, mely irodalmi alkotások közlésére addig páratlan terjedelemben s állandósággal adott teret, s ekkor osztják ki először, fényes irodalmi ünnepség közepeit, a Marczibányi-díjat. Valóban: 1817 csomópont, ahova és ahonnan hosszabb-rövidebb távú, változó minőségű szerelvények érkeznek, illetve indulnak szanaszét, hogy majd pályájuk megtétele után, előbb vagy utóbb, de ugyanabba a célba érkezhessenek. Érkezés és indu-