Irodalmi Szemle, 1988

1988/10 - ÉLŐ MÚLT - Révész Bertalan: A szülőföld és az iskola szerepe Czuczor Gergely költővé válásában

1197

kortársánál leginkább megközelíti Petőfit, azok a meséi; meséi túlnyomó többségében ugyanis erőteljes hangot kap költőjük mély demokratizmusa, plebejus öntudata.

— Czuczor Gergely a maga megbecsült helyét irodalmunk fejlődésében mindenekelőtt azzal vívta ki, hogy előfutára és előkészítője volt a nála sokkal nagyobb lángelméknek.

„Születtem 1800-ban december 17. napján nemes Nyitra vármegyében, Andódon, az érsekújvári plébániához tartozó helységben”3 — írta győri tanárkodása idején a „biographiai” adatokat kérő Toldynak.4 Czuczor János és negyedi Szabó Anna tizenkét gyermeke5 közül költőnk — aki a keresztségben az István nevet kapta — másodikként látta meg a napvilágot. Az anya nemessége, melyet Zoltvány Irén3 elfogadhatóan bizonyít, István születésekor már aligha jelentett sokkal többet a származás puszta tényénél. Hihetetlen tehát, hogy az öreg Szabó Józsefnek Szímőn „terjedelmes gazdasága” lett volna. A tényekből — ha nem is tudjuk corpus delicti bizonyítani — éppen az ellenkezőjére kell következtetnünk. Először is: a nemes Szabó famíliának nemcsak egy, hanem két leány tagja is: Anna és Rozália

— ez utóbbi a nagy fizikus, Jedlik Ányos édesanyja7 — jobbágyivadékhoz megy férjhez, ami csak úgy lehetséges (fél évszázaddal a jobbágyság felszabadítása előtti), hogy a család ekkorra már elszegényedett, vagy — ugyanúgy, mint Vörös- martyéknak — soha nem is volt számottevő birtoka. Másodszor: Zoltványnak a családi hagyománnyal megtámogatott azon állítását, miszerint „a kis István születése után atyja, családjával együtt Szímőre, apósához (...) költözött, kinek terjedelmes gazdasága kezelésében vejére volt szüksége”8 (kiemelés tőlem — R. B.), ő maga cáfolja meg, vagy legalábbis kétessé teszi, amikor a következő mondatában azt írja, hogy „már 1801-ben nejévéi és kis fiával9 együtt Érsekújvárra telepedett”. Bizonyítékként az 1801. május 23-i városi tanácsülés határozatát idézi, melynek értelmében a tanács engedélyezi Czuczor Jánosnak a városban való letelepedését, „a ki-is mostanság Szímőn lakik, mai napon városi embernek bé vétetődött”.10 Eszerint a derék Czuczor János egyetlen esztendő leforgása alatt kétszer költöztette családját: először Andódról Szímőre, Szímőről meg hamarosan Érsekújvárba; sőt lehetséges, hogy Szímőn mindössze egy két hónapot töltöttek, noha ideköltözésüket —

Zoltvány szerint — egyfelől éppen az a körülmény motiválta, hogy az öreg Szabónak „terjedelmes gazdasága kezelésében” friss erőre volt szüksége, másfelől meg a fiatal házaspár, megragadva a kínálkozó lehetőséget, itt akarta megalapozni jövőjét. Nos, ez a „motiváció”, úgy véljük, konstruált és valótlan ... E gyors, egymást követő költözködések pontos indítékai, ok-okozati összefüggései ma már ki- deríthetetlenek. Az is kérdéses, hogy egyáltalán úgy történt-e, ahogy az életrajzíró leírta, hiszen más források szerint a szülők Andódról egyenesen Érsekújvárba költöztek, éspedig István „születése után egy vagy két évre”.11 De: akár Andódról egyenesen, akár Szímőn keresztül vezetett az út Újvárba,12 az bizonyosnak látszik, hogy Szabó Anna édesapja nem rendelkezett oly terjedelmes földbirtokkal, mely lánya családjának is biztosíthatta volna a megélhetést. Csak így kerülhetett sor az újvári letelepedésre. Végül az is bennünket igazol, hogy miként unokatestvérénél, Jedliknél, ugyanúgy Czuczornál sem található semmilyen utalás arra vonatkozóan, hogy anyai ágon vagyonos, azaz jelentősebb földterülettel bíró nemesi sarjadék lenne — még a nemesi származás puszta tényének említésével sem.

„Nevelkedtem Ersekújvárott a szüleimnél egész első grammatikáig, a második grammatikát Nyitrán, a harmadikat Esztergomban, a negyediket pedig és a hu- maniorákat Pozsonyban végeztem” (kiemelés tőlem — R. B.) — hangzik egyértelműen a Toldynak írt önéletrajzi levélből.13 Zoltvány viszont — aki egyébként hangyaszorgalommal hordta össze az életmű kritikai kiadásának tengernyi adathalmazát — e kézírásos dokumentumot figyelmen kívül hagyva, ezt írja: „(....) mire iskolás fiúvá nőtt, öregszülei kívánságára atyja Szímőre vitte ... Tízéves korában atyja érte ment (...) hogy a még hátralevő elemi osztályt otthon, Érsekújváron folytassa.”14 Vagy mégis neki lenne igaza, s Czuczor fogalmazott pontatlanul, amikor olyannyira tömörre szabta „biographiai dátumať’-nak felsorolását? Ha valóban így lett volna, akkor „a tudományoknak első elemeit 1808-tól 1810-ig terjedő három esztendőben szülőfalujában” — azaz Szímőn — végző Jedlik Istvánnak15 e vele egyidős unokatestvérét feltétlenül ismernie kellett volna, sőt nemcsak rokonként, hanem iskolatársként is. Márpedig Jedlik visszaemlékezésében — melyet Koltai Virgil kérésére vetett papírra