Irodalmi Szemle, 1988
1988/10 - ÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye (Nagyedik, befejező rész)
I 191 jelentősége mellett. Alkotmányos jelentősége elsősorban a polgárság hatalmának megtartásában rejlik. Az új törvény a régi jogszabályok recepciójával tehát nem változtatta meg a társadalmi viszonyok jogi szabályozását, amelyek az uralkodó polgárság hatalmi helyzetével függtek össze, és amelyekhez ennek az osztálynak tartós érdeke fűződött, viszont kifejezte a polgárság politikai vezérvonalát: megszerezni és megtartani a hatalmat. Ennek lényege, tartalma és célja a csehszlovák polgárság uralmának egész időszakában érvényesült. ÖSSZEFOGLALÓ VISSZATEKINTÉS Az elmondottakból tudomást szerezhettünk arról, hogy milyen körülmények között alakult meg a Csehszlovák Nemzeti Bizottság, s miről tárgyalt a Nemzeti Bizottság küldöttsége Genfben; megismerkedhettünk a fordulat előtt kialakult politikai és gazdasági helyzettel, a Szocialista Tanács október 14-i rezolúciőjával, az október 16-i ma- nifesztummal, amelyben a császár bejelentette, hogy Ausztriát szövetségi állammá akarja átszervezni, és a Nemzeti Bizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalásával, majd Wilson amerikai elnök 1918. január 8-i kongresszusi üzenetével, a nevezetes 14 ponttal, az osztrák—magyar kormány október 7-i jegyzékével, amelyben tanújelét adta, hogy kész a szövetséges kormányokkal tisztességes és igazságos békét kötni, az amerikai kormány október 18-i válaszjegyzékével, ami tulajdonképpen nem volt egyéb, mint az Osztrák— Magyar Monarchia halálos ítélete, továbbá Ándrássy Gyula külügyminiszter október 27-i jegyzékével, amelyet az amerikai kormány már válaszra sem méltatott; figyelmünket rövid időre a párizsi Csehszlovák Nemzeti Tanács tevékenységére, a szövetséges kormányok elismerő nyilatkozataira, az ideiglenes csehszlovák kormány megalakításának körülményeire, összetételére és elismertetésére összpontosíthattuk; egyúttal áttekinthettük a csehszlovák Függetlenségi Nyilatkozat alapelveit s az államfordulat előtt készült törvénytervezeteket; figyelemmel követhettük október 28. napjának eseményeit; megismerhettük az első csehszlovák törvény megalkotásának körülményeit, és mélyebben elmerülhettünk a törvény szövegének elemzésében; megismerkedhettünk a Nemzeti Bizottság kiáltványának tartalmával és a Szlovák Nemzeti Tanács turócszentmártoni deklarációjával, s figyelemmel kísérhettük a csehoszlovakizmus egészségtelen térhódítását. Röviden; áttekinthettük és megismerhettük azokat az eseményeket és dokumentumokat, amelyek elősegítették és lehetővé tették a csehszlovák állam megalakulását. A Nemzeti Bizottság tevékenysége november 14-én véget ért. E napon alakult meg a Nemzetgyűlés. Az október 28. és november 14. közti időszakban a Nemzeti Bizottság számtalan intézkedése valósult meg. Összesen 40 jogszabályt alkotott, köztük 17 törvényt és 23 rendeletet. Az egykamarás Nemzetgyűlés megalakulásával Csehszlovákia alkotmányos életének további időszaka vette kezdetét. JEGYZETEK 68 VB.: Obzor národohospodársky c. folyóirat, XXXI. évi., 1926. 1. szám, 9—11. old.; Ragín, Ladislav: i. m., 296—297. old. Dr. Ladislav Ragín a Nemzeti Bizottság tagjának, dr. Alois Ragínnak, az első csehszlovák törvény megfogalmazójának volt a fia. Annak a Ragínnak, akit 1916. november 20-án [I. Ferenc József halála előtti napon) Kramáfral, a későbbi első csehszlovák miniszterelnökkel együtt, aki a Habsburgok trónfosztását bejelentette a Nemzetgyűlés első ülésén, másodfokon Is halálra ítéltek. 69 A törvénytervezet fogalmazványát közli: Ragín, Ladislav: 1. m., 297. old. 70 Alois Ragín 1918. október 28-1 kézírásos anyagának a fakszimiléje megtalálható Frantigek Soukup 28. fíjen 1918 c. művében, II. kötet, Praha 1928, 1072. old. (melléklet), továbbá a Nage revoluce c. folyóiratban, Praha 1924, II. évf., 360., 367. old.; a szöveget közli Ladislav Ragín: i. m., 297— —298. old. Dr. Alois Rasín, a törvényjavaslat megalkotója a Nemzeti Bizottság elnökségének a tagja, később pénzügyminiszter. 71 A lényeges eltérések okát senki sem tárta fel. [Vö.: a Nage revoluce c. folyóirat szerkesztőségi jegyzete dr. Frantigek Soukup és dr. Alois Ragín cikkéhez, amely Národní výbor a 28i fíjen címmel jelent meg a Nemzetgyűlés elnökségének Národní shro-
