Irodalmi Szemle, 1988
1988/10 - ÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye (Nagyedik, befejező rész)
1192 máždéní československé v prvním roce republiky c. hivatalos kiadványában, Praha 1919, 18—19. old. Egyes részek kihagyásával közzétették a Naše revoluce c. folyóiratban, II. évf., Praha 1924, 362. old.) Az eltérések okairól némi magyarázattal szolgál: Opočenský, Jan: Kritické poznámky o 28. fíjnu 1918. Praha 1926, 31—32. old.; Soukup, František: 28. ŕíjen 1918. Praha 1928, 1067—1070. old.; Peška, Zdenék: Československá ústava a zákony s nl souvis- lé. I. kötet, Praha 1935, 99. old.; Soukup, František: Revoluce práce. II. kötet, Praha 1938, 1057. old. 72 Vö.: Soukup, František: 28. fíjen 1918. Praha 1928, 1068—1070. old. 73 A Nemzeti Bizottság elnökségében 1918. július 13-án helyet kapott Rašín és Stŕíbrný, október 28-án pedig Srobár is. Kramáf és Klofáč addigi elnökségi tagok Genfben tartózkodtak, mint a Nemzeti Bizottság delegációjának a tagjai. 74 ,,A törvény az törvény marad, a rendelet az rendelet marad .. .”, hogy el lehessen kerülni ,,a felfordulást és a jogi bizonytalanságot”. — Vö.: A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság INejvyšší správni soud) 1919. október 16-i 4407. számú döntvénye (Bohus- lav, fin. 114); Vanéček, Václav: i. m., 394., 405—406. old.; Sbírka rozhodnutí nejvyšších stolíc soudních Republiky československé. I. kötet, Praha 1920; Rozhodnutí nejvyššího správního soudu ve vécech finančních. Praha 1919, 199—200. old. 75 A volt alkotmányból csak annyi maradt meg, amennyi nem állt ellentétben az első csehszlovák törvénnyel. Egyebek közt hatályát vesztette a Pragmatica Sanctio, az 1860. október 20-i törvény (Októberi Diploma), az 1861. február 26-i pátens (Februári Alkotmány), 1867. december 21-1 törvények a birodalmi ügyészségről, a birodalmi bíróságról és jelentős részben a kormány- és végrehajtó hatalomról, a Decemberi Alkotmány, majd az egész kiegyezés, továbbá az 1687., 1722., 1723., 1790., 1791., 1847., 1848. és 1867. évből azok a törvénycikkek, amelyek nem álltak összhangban az első csehszlovák törvénnyel. — Vö.: Národní shro- máždení československé v prvním roce. . ., 215—216. old.; Peška, Zdenék: i. m., 98. old. A Legfelsőbb Bíróság (Nejvyšší soud) 1928. február 3-i R II 28/18. számú döntvénye (Vážný obč. 7751) szerint ,,szemmel láthatóan megszűnt (hallgatólagosan hatályon kívül helyezték) a Pragmatica Sanctio hatálya, továbbá a birodalmi alkotmányt érintő összes törvényé...” (Az eredeti cseh nyelvű szövegben: „. . . tak zejména očividné pozbývá platnosti [jest mlčky zrušená] pŕedevším sama pragmatická sankce, dále všecky zákony týčící se Fíšské ústavy...”) — L.: Rozhodnutí nejvyššího soudu československé republiky ve vécech správních. Praha 1919, 12—16. old. Ezzel a problematikával foglalkozik a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1920. január 13-i 6913/19. számú döntvénye is (Bo- huslav, adm. 297), az 1922. május 18-i 6499. számú döntvénye (Bohuslav, fin. 853) és az 1924. április 30-i 11 065/23. számú döntvénye (Bohuslav, adm. 3538). 76 Vö.: Peška, Zdenék: i. m., I. kötet, 98. old. 77 Vö.: Weyr, František: Soustava československého práva státního. Praha 1924, 56. old. 78 Az 1918. november 2-1 2. számú törvény 12 központi hivatal („úFad”) létrehozásáról intézkedik a „legfelsőbb állami kormányzat ellátása érdekében”. A 2. § rendelkezése szerint ,,a legfelsőbb kormányhivatalok hatásköre kiterjed az összes ügyekre, amelyek 1918. október 28-án ezen ügyek számára ezen napig illetékes eddigi központi hatóságoknál el nem intéztettek”. — Vö.: Dr. Páíésch Ervin: Csehrszlovák Törvények és Rendeletek Gyűjteménye. I. kötet, Molnár Jenő kiadása, Prešov (Eperjes) 1921, 5. old. Dr. Alfréd Meissnernek, a Nemzeti Bizottság szociáldemokrata tagjának szavai 1918. november 2-án hangzottak el. Meissner a minisztériumok illetékességével kapcsolatban megállapította, hogy az 1918. október 28-i törvény alapján „elismertük a bécsi minisztériumok illetékességét”. Majd így fejezte ki magát: „Mi utólag elmondhatjuk, hogy a bécsi minisztériumok illetékességét nem ismerjük el október 28-tól kezdve . . .” — Vö.: Stenografický protokol plenárni schűze Národního výboru z 2. listopadu. 46., 48. old. 79 Az új állam az 1920. április 9-i 236. számú alkotmánytörvénnyel szabályozta az állam- polgárságot. A nemzetközi szerződések kérdésében a Legfelsőbb Bíróság 1919. február 4-i R I 41/19 (Vážný, obč. 35) számú elvi jelentőségű határozatával foglalt állást. E határozat szerint az 1918. évi 11. számú törvény a tartományi és a birodalmi törvények átvételével nem szándékozott kijelenteni, hogy annak az államnak nemzetközi szerződései is hatályban maradnak, amelyek törvényeit és egyéb jogszabályait Csehszlovákia átvette. Csehszlovákiában a versailles-i békeszerződés (Németország) 289. cikkelye értelmében egyes nemzetközi szerződések érvényben maradnak. Ezek jegyzékét a külügyminiszter az 1921. évi 387. számú hirdetménnyel tette közzé. — Vö.: Rozhodnutí nejvyššího soudu československé republiky ve vécech občanských. Praha 1921, 61—62. old.; Sbírka zákonu . . ., 1921. évf., 53. rész, 819. old.; 95. rész, 1479—1481. old. 80 Vö.: Naše revoluce ..., 387., 392. old. 81 Vö.: Sobota, Emil: Ostava republiky Československé. Sbírka ústavních a s nimi souvlsejících norem. Praha 1926, 4. old. 82 Vö.: Weyr, František: Československé prá
