Irodalmi Szemle, 1988
1988/10 - ÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye (Nagyedik, befejező rész)
I 190 mérésé, s hogy ezek beleegyeznek-e abba, hogy a csehszlovák állam mint szuverén állam jöjjön létre. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hiszen az ügy megítéléséhez tartozik, hogy a hazai ellenállás vezető képviselői és a Csehszlovák Nemzeti Tanács között létrejött megállapodás szerint a harcot minden eszközzel folytatni kellett itthon és külföldön egyaránt. Abban is megállapodás történt, hogy a kormányformáról csak akkor történik döntés, ha a harc befejeződött. Ami pedig a nézeteket illeti, nem szabad figyelmen kívül hagyni, sőt említést kell tenni arról is, hogy pl. Masaryk eredetileg a köztársasági államforma ellen volt, a monarchia mellett szállt síkra. Ez irányban három lehetőséget tartott megvalósíthatónak, mégpedig az orosz, az angol és a szerb uralkodóház jelöltjét ültetni a cseh trónra. A köztársasági államforma mellett kezdettől fogva csupán a külföldön, Franciaországban és Amerikában élő cseh emigránsok álltak. Ebben az ügyben a Nemzeti Bizottság és annak elnöke, dr. Kramár nem tudott mindaddig határozott álláspontot elfoglalni, míg a genfi tárgyalások véget nem értek, mert mind az ideig senkinek sem volt otthon ismeretes, hogy a külföldön székelő Nemzeti Tanács ez irányban nem vállalt-e magára valamiféle kötelezettséget. A Nemzeti Bizottság kezdetben királypárti volt. Ezzel kapcsolatban még azt is tudni kell, hogy mind a két szocialista párt kezdettől fogva a cseh trón betöltése ellen foglalt állást. Az agrárpártiaknak is hasonló volt a meggyőződésük. S ha a köztársasági államformáról nem találunk említést a csehszlovák állam első törvényében, ez azért történhetett meg, mert a Nemzeti Bizottság tekintettel volt a Genfben tartózkodó delegáció tagjaira és a nemzetközi propagandára. Az ő szavukat is hallani akarta, mielőtt az államformáról döntött volna.80 Az október 28-i törvény kifejezte az önálló csehszlovák állam megalakulását. Ez tény, és az is marad. A törvénnyel azonban összefüggött még néhány fontos kérdés. Megoldásukkal kapcsolatban állást foglaltak a törvényhozó, de kiváltképp a végrehajtó és a bírói szervek. Közéjük tartozott egyebek közt a csehszlovák állam megalakulásának az ideje, az állam területe, a csehszlovák állampolgárság ügye, majd a Monarchia nemzetközi szerződéseinek átvétele. Az első csehszlovák törvény vitathatatlanul alkotmányjellegű volt. S bár nem tartalmazta az alkotmánytörvény alaki követelményeit és nem is volt annak megjelölve, a cseh burzsoázia számára kétségkívül alaptörvényt jelentett. A polgári jogtudomány első alkotmányprovizáriumkéntB1 emlegeti. Kritika is érte a törvényt. Polgári részről is. A normatív teória egyik képviselője egyebek közt azért bírálta, mert nem tesz említést legfontosabb normatív jelentőségéről, azaz hogy azzal a céllal adták ki, hogy megteremtsék az új jogrend gyújtópontját, és hogy nem említi ezt a gyújtópontot mint a sikeres forradalom kifejezését.82 A polgárság örömmel fogadta a törvény 2. cikkelyének azt a rendelkezését is, hogy az átvett jogszabályok ideiglenesen hatályban maradnak. A normatív teória ezt a rendelkezést feleslegesnek tartotta, minthogy szerinte minden jogszabály hatálya tulajdonképpen ideiglenes, ha van jogi lehetőség azt egy későbbi jogi normával megváltoztatni. Ez az álláspont egyébként összhangban áll a szociáldemokrata Meissner képviselő azon kijelentésével, amely a Nemzeti Bizottság november 2-i ülésén hangzott el a publikációs törvény vitájában: „Most rövid törvényeket kell alkotnunk, és számítanunk kell arra, hogy a régi osztrák törvények a jövőben is sokáig hatályban maradnak ...”83 A Nemzetgyűlés elnökségének egyik 1919. évi hivatalos kiadványa az első csehszlovák törvényt az új állam alkotmánytörvényének nevezte, amely messzemenő alkotmányos fordulatot jeleniM Megjegyzem, a törvény „messzeménősége” inkább csak abból állt, hogy szavatolta a polgári jogrendet, viszont polgári értelemben sem jelentett igazán messzemenő fordulatot, hiszen még Ciszlajtánia alkotmányát sem helyezte teljes egészében hatályon kívül. A szakemberek közt akadt olyan is, aki az 1918. október 28-i törvényt az első csehszlovák alkotmánynak tartotta.85 Az önálló csehszlovák állam megalakulásáról szóló törvény a fennálló társadalmi renden vajmi keveset változtatott, de hiszen a cseh polgárság érdeke nem is követelt változásokat. A megjelölés és az alaki feltételek hiánya egészen eltörpül a törvény
