Irodalmi Szemle, 1988
1988/10 - ÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye (Nagyedik, befejező rész)
1186 írásbeli dokumentumok ugyan nem ismeretesek a törvény szövegében észlelt eltérések okairól és céljáról, azonban annál több magyarázattal szolgál a szakirodalom.71 Minden valószínűség szerint azért keletkezett az ismertetett lényeges eltérés, mert az előállott új helyzetre való tekintettel szükség volt a Nemzeti Bizottság fokozott tevékenységére. E testületnek ugyanis Igyekeznie kellett, hogy mihamarabb olyan intézkedéseket foganatosítson, amelyek biztosítják a cseh polgárság és a Nemzeti Bizottság pozícióját. Nem szabad megfeledkezni arról a közhangulatról sem, amelyben a törvény született. Prága utcáin mindenfelé tömeg hullámzott, a Nemzeti Bizottság ülése pedig olyan volt, mint a háborgó tenger. Délben átvette ugyan a közpoti hivatalokat, délután viszont még nem tudta, mire készül a katonaság. A bizonytalanságnak nem volt határa. A törvénytervezet szövegét, amelyet az október 27-ről 28-ra virradó éjjelen dolgozott ki, dr. Rašín 28-án délután vitte a Nemzeti Bizottságba. Felolvasta az elnökség és azon jogi szakértők előtt, akiket az ülésre meghívtak. Ott volt elsősorban dr. Václav Bouček, dr. Alfréd Meissner és dr. Lev Winter. Valamennyiük kezén megfordult a tervezet, s mindegyikük módosított valamit a szövegen. Mindezek után Ragín asztalhoz ült, tollat fogott, és a vita eredményeként papírra vetette a törvénytervezet végleges szövegét. Ez a kézírásos szöveg maradt az utókorra. Mielőtt azonban ez törvényjavaslatként a plénum elé került volna, csekély kiigazítás után sokszorosították. Egy-egy példányát megkapták a Nemzeti Bizottság tagjai, hogy azt az utolsó pillanatban még egyszer átnézzék. A sokszorosított szöveg azonban eljutott az újságok szerkesztőségeibe is, s azt olvasták fel a színházakban, azt táviratozták meg a járási nemzeti bizottságoknak és a nagyobb városi hivataloknak. Mindezek megtörténte után ült össze a Nemzeti Bizottság plénuma. Tagjainak a többsége prágai volt. Rašín referált az előterjesztett törvényjavaslatról. A vita során az a kérdés merült fel (František Modraőek állt elő vele), hogy lehet-e a Nemzeti Bizottság végrehajtó szerv is, ha már külföldön létezik egy csehszlovák kormány? Minthogy mindenki egyetértett azzal, hogy a párizsi ideiglenes kormánnyal nagyon bajos kapcsolatot tartani, mert minden tagja más földrészen tartózkodik, ezért megállapodtak abban, hogy kibővítik a Nemzeti Bizottság hatáskörét; legalábbis átmeneti Időre, mégpedig addig, amíg a prágai és a párizsi kormány nem egyesül. A Nemzeti Bizottság ezért így módosította az I. cikkely 2. bekezdését: „Jako orgán jednomyselné vüle národa a také jako vykonavatel státní svrchovanosti je Národní výbor.” A Pražské noviny szerkesztősége már ezt a szöveget kapta meg az éj folyamán, s október 29-én közölte is. A további napokban a többi törvény szövegével együtt az elsőt is újból átnézték és stilisztikai szempontból átfésülték. Ennek következtében az I. cikkely 2. bekezdése ilyen formában került a hivatalos lapba: „Orgánem jednomyselné vüle národa a také vykonavatelem státní svrchovanosti je Národní výbor.” A körülmények ismeretében megállapítható, hogy a polgárság felkészült politikai reprezentánsai olyan helyzetben fogadták el a törvényt, amely helyzetet akkor úgy jellemeztek, hogy „Prága utcáin százezrek álltak”.72 Idő tehát nem volt sem a pontosabb, szabatosabb fogalmazásra, sem pedig aprólékosan átgondolni az első törvény rendelkezéseinek minden következményét. Ez látszik az eltérések legelfogadhatóbb okának. A törvények egyébként mindig magukon viselik annak a kornak a jegyét, amelyben születtek. így volt ez az első csehszlovák törvénnyel is, amelyen a sietség jelei is megtalálhatók, hiszen a Nemzeti Bizottság nem sejthette, hogy az osztrák birodalom oly gyorsan összeomlik. A Nemzeti Bizottság munkájának zömét a gyakorlatban az 1918. október 28-1 törvény elfogadása után is az elnökség végezte, annak ellenére, hogy ex lege nem volt végrehajtó (kormány) szerv jellege. A valóságban azonban az elnökség már az „újjászervezett” Nemzeti Bizottság73 első ülésétől kezdve, tehát 1918. július 13-tól végrehajtó szerv jogállással rendelkezett. Magának a Nemzeti Bizottságnak, amly az 1918. évi 11. számú
