Irodalmi Szemle, 1987
1987/8 - FÓRUM - Klimits Lajos: Néhány megjegyzés a drámáról és a színjátszásról
FORUM nészi fejlődés lehetőségeit klasszikus művekkel és a máshol már „befutott” darabokkal lehet a legjobban biztosítani. De ez az érv még ma is mindenben megtá- madhatatlan? A csehszlovákiai magyar írók műveinek „megvalósítására” nagyobb teret és lehetőséget a Csehszlovák Rádió Magyar Főszerkesztőségében látok. Eddig is a rádió tűzte műsorára a legtöbb eredeti csehszlovákiai magyar irodalmi művet. A bemutatott, „megvalósult” csehszlovákiai magyar rádiójátékok száma csaknem négyszerese a Magyar Területi Színház kapacitásának. Akik már írtunk a rádiónak, tudjuk, hogy a rádiójáték-írás kiváló iskola minden drámaíró számára. Nem egy igazán nagy mester a rádióban kezdte pályafutását. A Magyar Főszerkesztőség kétévenként rádiójáték-pályázatot hirdet eredeti csehszlovákiai magyar művek megírására. Az elmúlt öt évben háromszor írt ki pályázatot, amelyre alkalmanként 15—20 rádiójáték érkezett. A beküldött művek közül sajnos kevés volt az olyan, amely alaposabb dramaturgiai segítség nélkül bemutatásra kerülhetett volna. A bemutatott művek is alapos dramaturgiai beavatkozásra szorultak, s gyakran így is sok kívánnivalót hagytak maguk után. A Magyar Főszerkesztőségben a gyakorlati dramaturgiai munkát a rendezők és az irodalmi szerkesztők végzik saját munkakörük betöltése mellett. így nem is várhatjuk el tőlük, hogy szakmailag ezen a poszton is körültekintően álljanak helyt. Sokéves tapasztalatból tudom, hogy a Főszerkesztőségben nem él meg egy önálló dramaturg, aki más munkát nem végez, csak az új darabok létrehozásán tevékenykedik. Ezért külső munkatárssal kellene betölteni ezt a státuszt, akár olyan valakivel, aki m's dramaturgián dolgozik, de érti a szakmáját és ismeri a rádiójáték esztétikai és műfaji követelményeit. Az adás színvonala és a csehszlovákiai magyar rádiójáték szempontjából is szükséges volna az ilyen megoldás. Somogyvári Gyula, a Magyar Rádió első dramaturgja írja a rádiójátékról: „A színpadi drámaírás és a hangjátékírás nem zárják ki egymást. Sőt! Nem lehet jó hangjáték az, ami nem jó színjáték. írjon az író tökéletes színpadi drámát, de kife- jezési eszközeinek alkalmazásában gondoljon a mikrofon-előadásra, akkor biztos, hogy tökéletes hangjátékot írt.”18 Természetesen ma már nem lehet mindenben egyetérteni Somogyvárival, de jellemzésében a lényeget megérezte. Színpadi drámaírás és a hangjátékírás nem zárják ki egymást. A dráma felépítése, a konfliktusvezetés, a szereplők jellemzése megegyezik a színpadi drámáéval. A rádióban meg lehet tanulni drámát írni, mert a rádió szüntelenül igényli a műsort, mindig újat és újabbat kíván. Lehetősége van az írónak fordítani, dramatizálni, írni. Az elején általában csak párbeszédeket, jeleneteket. A rádió megtanítja a leendő drámaírót a tömör, drámai szerkesztésmódra, a sűrített ábrázolásra, jellemzésre, megtanítja a „frappáns” jelenetezésre, amely ellentétes tartalmi és formai elemekre épül. Megtanítja az írót érthető, világos párbeszédek megfogalmazására. S ami talán csak egyedül a rádióra jellemző, nem kell az írónak hónapokat, éveket várnia a megvalósításra, a „visszajelzésre”. Az író az „anyagot” kipróbálhatja hivatásos bemondók, színészek közreműködésével, rendszerint a „szöveg” megszületése után. Őszintén bevallom, számomra a rádió adta meg az első impulzusokat és egyengette első próbálkozásaimat a drámaírás útján. A Kulturális Minisztérium államigazgatási szerv, és a CSKP kulturális politikájának a gyakorlati megvalósítója. A kultúra minden területén megteremtette a valóban szocialista feltételeket a kultúra széles körű fejlődéséhez. Nagy figyelmet szentel a hazánkban élő magyar és ukrán nemzetiség kultúrájának, biztosítja szellemi és anyagi feltételeit. A csehszlovákiai magyar írók is részt vesznek az Írószövetség munkájában, s a cseh és szlovák írókkal egyenlő arányban részesülnek a szövetség nyújtotta szellemi és anyagi előnyökből. Az írószövetség alkotói ösztöndíjakat biztosít az íróknak az alkotás idejére, használhatják az Irodalmi Alap alkotóházait a köztársaság egész területén, a rászorulóknak szociális támogatást, üdültetést, kamatmentes kölcsönöket biztosít. Az írók külföldi kiküldetéseken vehetnek részt. Az Írószövetség rendszeresen figyelemmel kíséri és értékeli az írók munkáját, és a legjobb alkotásokat állami kitüntetésekre és nívódíjakra javasolja. Biztosítja, hogy az íróknak minden feltételük meglegyen a nyugodt, zökkenőmentes alkotómunkához. Az írószövetségnek lehetősége van szakmai megbeszéléseket, szemináriumokat.
