Irodalmi Szemle, 1987
1987/3 - PÓDIUM - Kmeczkó Mihály: Számvallató II.
jovskÿ, Brecht), Illetve a Mateszben már sikert aratott szerzők egy-egy újabb művét népszerűsítették (Goldonl, Molière). Mindkét társulat 3 kortárs és ugyanennyi klasz- szikus alkotást állított színpadra. A közönség egyértelműen a klasszikusokra szavazott [Brecht, Goldoni, Tajovskÿ, Molière), de — akárcsak a magyar klasszika esetében — a voksolók között nagy számban találhatók középiskolai diákok is. A színháznak mindig gondja volt — s ezután is gondja lesz — rá, hogy megkísérelje kielégíteni a tanulóifjúság művelődési, kulturális és esztétikai igényeit. A jövőben azonban differenciáltabban kell kezelni ezt a közönségréteget. Olyan műveket is műsorra kell tűzni, amelyek megegyeznek ennek a korosztálynak a sajátos igényeivel. Ebből logikusan következik, hogy a színháznak előbb-utóbb meg kell találnia a módját, hogy bemutatóinak számát növelni tudja. Másként aligha képes majd követni a közönség soraiban tapasztalható differenciálódást. 8.5.1. Optimálisan ugyanis nemcsak azt kell nézőnek tekinteni, aki több-kevesebb rendszerességgel látogatja a színházi előadásokat, hanem azt is, aki szívesen beülne a nézőtérre, ha neki tetsző darabot láthatna, vagyis ha olyan élményben részesítené a színház, amilyenre ő vágyik. Főleg a fiatalok között szaporodik azoknak a száma, akik korszerűbb előadásokat várnak a Magyar Területi Színháztól. 8.6. Ha felújításhoz folyamodik egy színház, annak több oka is lehet. A Matesz két felújításában a megméretés ténye volt közös. Míg azonban SoloviS S. 0. S. c. mai témájú vígjátékát (annak idején Ez aztán a meglepetés címmel mutatta be a színház] azzal a céllal tűzte újra műsorára a komáromi társulat, hogy — közönségének kedvezve — újra megméresse az akkori sikerdarabot, Capek Az anya c. játékát most az időszerűsége segítette újra színre. A végeredmény furcsán felemás lett. Az anya átlagos, az S. O. S. átlagon aluli érdeklődést váltott ki. Ha összevetjük az egykori s a mai előadásszámokat, még inkább fokozódik a meglepődésünk: 9 A SIKER ÉS A SIKERTELENSÉG KRITÉRIUMAI 9.0. Be jó is lenne, ha egyértelműen elfogadhatnánk, hogy a siker „záloga”, mércéje a közönség. Sajnos, már a megszólalás pillanatában érezzük, hogy ez az állítás nem igaz. Az első gondunk az, hogy a közönséget nem lehet „közös nevezőre hozni". Nemcsak városi és falusi, alkalmi és törzsközönség, képzett és képzetlen néző közt van különbség, hanem olykor két szomszédos falu „színházlátogatói” között is. A további Az első bemutatás alkalmával A felújítás alkalmával Az anya előadásszáma 17 44 Az S. 0. S. előadásszáma 61 26 Az egykor sikertelen darab (a Matesz 16. bemutatója volt annak idején) ma átlagos tetszésszintet ért el, míg a hatvanas évek sikerdarabja (annak idején a Matesz 109. premierje volt, az utolsó a két társulatra tagolódás előtt) ma már csupán átlagon aluli érdeklődést váltott ki a nézők körében — pedig a mondanivalója (sajnos] semmit sem vesztett aktualitásából... A közönség ezúttal a szakmailag kifogástalanabb előadásra szavazott. A teljesség kedvéért meg kell még jegyeznünk, hogy annak idején mindkét darab Komáromban került színre, viszont Az anyát ezúttal a Thália Színpad mutatta be. 8.6.1. A két felújítás tapasztalatai közül az látszik a legfontosabbnak, hogy csak akkor érdemes felújítani egy drámai alkotást, ha a színház képes arra, hogy túlszárnyalja az első bemutató sikerét. 8.7. Ha összevetjük a bemutatófajták számadatait, azt tapasztaljuk, hogy viszonylagos kiegyensúlyozottságot mutatnak. A 8 ősbemutató mellett 9 volt a magyar nyelvű ősbemutatók száma. A 12 Matesz-bemutatót 12 csehszlovákiai, illetve szlovákiai bemutató ellensúlyozza. A társulatonként! 1-1 felújítás is optimálisnak látszik. Ha a két társulat bemutatóit hasonlítjuk össze, akkor is csupán egyetlen megjegyezni valónk marad: a komáromi társulat ősbemutatóinak száma legalább eggyel több lehetett volna.
