Irodalmi Szemle, 1986
1986/4 - ÉLŐ MÚLT - Turrzel Lajos: Ifjúmunkások és sarlósok Vörös Barátságának története
fajait fellendítse. Politikával egyáltalán nem foglalkozik és a tagfelvételnél nem az egyes pártokhoz való tartozás lesz a döntő.”29 Az ilyen megszorításoknak az volt a céljuk, hogy a rendőrségnek a nem kívánatos egyesületek folyamatos zaklatásához, s végső sorban a feloszlatásához jogcímet adjanak. A rendőrigazgatőság a Vörös Barátságot is nemkívánatosnak tekintette. Abban az átiratban, melyben az Országos Hivatalnak az alakulást bejelentették, azt írták, hogy az új egyesület tagjai mindnyájan a feloszlatott Kommunista Ifjúsági Szövetséghez tartoztak, és most a testnevelés örve alatt annak a tevékenységét akarják felújítani. „Ezért az itteni hivatal nem javasolja az alapszabályok jóváhagyását” — fejeződik be az átirat.30 Az Országos Hivatalban akkor még nem fogadták el a rendőrigazgatóság javaslatát és 1932. június 25-én a 90983/82a/1932 számú határozatban jóváhagyták az alapszabályokat. A törvényes előírások értelmében az egyesületnek nem kellett a jóváhagyásig várnia; mivel az alakulástól számított negyven napon belül nem történt elutasítás, a működését korábban megkezdhette. TAGOK, FUNKCIONÁRIUSOK ÉS A KÖZREMŰKÖDŐ SARLÓSOK A Vörös Barátságról tagnévsor nem maradt fenn, de különböző levéltári anyagokból (a rendőrigazgatóságra küldött közgyűlési beszámolók és jelenléti ívek, rendőrségi jelentések a gyűléseken razzia-szerűen végrehajtott személyi ellenőrzésekről stb.) és a veteránok emlékezéseiből össze lehet állítani a tagság részleges névsorát. Álló Tivadar, Anderle Károly, Andruskó Károly, Bán István, Barazdovics Ferenc, Béres Mária, Bittera Mária, Bodácz Ferenc, Boros Vera, Czapik Károly, Császár Erzsi, Csiba Mária, Dinga Rózsi, Eözse Margit, Erdélyi J., Erdős Margit, Farda Ágnes, Fehér Gábor, Frey Sándor, Funk Fritz, Funk Szerén, Füzek Lajos, Gállfy Gyula, Gállfy Lajos, Geyer József, Goldstein Alfréd, Goldstein Géza, Grüner István, Grüner János, Gyuracska István, Haberla Ferenc, Hammel László, Hegyi Klári, Hergoth József, Hergoth Margit, Jíorváth Ferenc, Horváth László, Horváth Vince, Hutter Irén, Iván László, Iván Margit, Kardos Béla, Katona Kálmán, Kern Margit, Kis Aranka, Kis Mária, Kovács Lajos, Kő- szeghy Erzsi, Kőszeghy József, Krakovics Ernő, Krausz Imre, Kraut Erika, Krska Gyula, Kugler János, Kuna Antal, Kuty Erzsébet, Laukovics Ferenc, Laukovics Kálmán, Lehota J., Lipták Irén, Markó Júlia, Maglen Ferenc, Mihálik Gyula, Major Albi, Marék István, Nagy Gyula, Oláh Magda, Orbán Mariska, Orbán Rózsi, Orosz Ferenc, Pásztori Gyula, Patócs Lajos, Pollák János, Pónya Zsigmond, Posvancz György, Prohászka Imre, Puskás László, Rácz László, Richter Irén, Richter Júlia, Rosenberg I., Schnedier Erzsi, Schneider Róbert, Sičina Mišo (futballista), Sole István, Steiner Irén, Steiner Jolán, Steiner László (mindhárman Steinei Gábor gyerekei), Szabó Béla (asztalos). Szabó István, Szabó Kálmán, Szabó Vince, Szakáll Ferenc, Száraz József, Száraz Mariska, Székely Zsuzsa, Szlivka Etel, Tóth Gyula, Tóth István, Varga Gizi, Varsányi Sándor, Weinberger Piri, Weinberger K., Zelinka Károly, Zolcer Erzsi, Zolcer Ilus. Ez a névsor a szervezet egész működési idejére vonatkozik. A tagságban erős fluktuáció is érvényesült, s az átlagos létszám 40—45 körül lehetett. A tagoknak kb. a fele volt aktív kapcsolatban a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel vagy a CSKP-val, a másik fele pártonkívüli szimpatizáns volt. Ez a megoszlás érthető, hiszen a megalakuláskor tekintetbe vették azt is, hogy a szervezet bizonyos fokig előiskolát jelent a párt részére. A tagok zöme munkás vagy munkástanonc volt, de elvétve diákok is akadtak. A tisztségviselők közül már említve voltak az alakuló közgyűlésen megválasztottak. Az első elnök Geyer József 1932. febr. 29-től 1933. febr. 4-ig tevékenykedett, utána az elnöki tisztségben Pónya Zsigmond, Kőszeghy József és Szabó István váltották egymást. Titkárként Pónya Zsigmond, Katona Kálmán, Andruskó Károly és Pollák József működtek. Fontos funkciót jelentett a sportcsapatok vezetése (a labdarúgó csapat kapitánya például Gálffy Lajos volt), és a kórusok szervezésében, vezetésében való közreműködés. Itt a sarlós Terebessy és Balázs mellett Száraz József és Szabó István segédkeztek, ők később önálló kórusvezetőkként is működtek. A szervezetben tevékenykedő sarlósok formálisan nem voltak tagok. Közülük folyamatos szervező és vezető funkciót az a három töltött be, akik már az előkészítő bizottságnak tagjai voltak: Balázs András, Ferencz László és Terebessy János. Balázs a kóru
