Irodalmi Szemle, 1986
1986/8 - LÁTÓHATÁR - Borisz Fjodorovics Lapin: Az első lépés I. (sci-fi)
s mivel a mi életünk nem a miénk, ml mindannyian, egytől egyig kötelesek vagyunk mindvégig hordozni e terhet, s ezáltal igazolni életünket. Amely különben értelmét vesztené. Hát így, kislányom ... A Hajón születettek első nemzedékéből Polina volt a legfiatalabb. Mikor apja az élet Céljáról beszélt neki, tizenhárom éves volt. Mily emlékezetes is számára az a kor, a világra nyitott nagy szemek s a titkon érlelődő, a felnőtteknek nehezen feltehető kérdések kora, a környezet kritikai átértékelésének s az egoista lélek kollektivizmusba haj- lásának kora. Fejét apja vállára hajtva ott ült a kerti zöld pádon. Mellettük a csinos Margót feszengett, aki a mostani Lusienne-re hasonlított; ugyanilyen korú volt — Sven már csapta neki a szelet —, s ő is itta a parancsnok szavait. Alexet mindenki, az egész legénység szerette — ő olyan ember vált. Polina egyszer megkérdezte tőle: hogy lehetséges az, hogy az Értelmet és a Rendet megtestesítő Földön nem egy, hanem több ország létezik, s mindegyiknek mások a szokásai, törvényei, kormányai. Édesapja a bajuszába mosolygott. — Ahhoz, hogy a mai napot megérthesd, kislányom — mondta sóhajtva —, ismerned kell a történelmet. A történelem pedig két, egymástól igen különböző dologból tevődik össze: a fő irányból, mely előrelátható, mert az emberi fejlődés menete által meghatározott, valamint a véletlen bonyolult mellékutcáiból, melyeken az emberiség a fő irányt kutatja. Tanulmányozd e két összetevőt, s megérted a mát. Apja szavai megragadtak emlékezetében, s most, hogy igyekezett legyőzni a bajt, a kétségbeesést, a ráháruló felelősség súlyát s megérteni az eseményeket, újra meg újra hálásan gondolt a történelem gyakorlati tanításaira, amelyeket apjától hallott. Apja előadása nyomán feltámadtak a rég letűnt korok, életre keltek a történelmi személyiségek korábban mozdulatlan szobrai, összecsaptak és egyesültek a szenvedélyek és előítéletek, működésbe léptek az intrikák, az összeesküvések, a klikkérdekek rejtett rugói — s a konkrétnak ezen a tarka, sokszínű halmazán feltartóztathatatlanul lépett keresztül a történelmi szükségszerűség ... Szóval, hogy felfoghassa az eseményeket, eligazodjék a mában, fel kell idéznie a Hajó történetét. Nem, nem is felidéznie — újraolvasnia, most már más, érettebb szemmel: a történelmet kell segítségül hívnia. A Hajó története.. . Születések és elhalálozások jegyzéke. Egyhangú, akárcsak az élet a Hajón, ahol egyéb események számára nincs hely. A többitől csupán az első bejegyzés különbözik. Az első, s talán még majd — háromszáz év múlva — az utolsó. Lássuk hát az évkönyvet, a Hajó naptárát, negyvennyolc év tömör krónikáját. .. 2112. JÚLIUS 14. — AZ ELSŐ CSILLAGKÖZI STARTJA. A Nyugati Szövetség különböző országainak tudósai két esztendőn át készítették az expedíciót, formálták a legénységet, ezer önkéntes jelentkező közül választván ki a nyolc legmegfelelőbbet. A nyolc kiválasztottnak számtalan követelménynek kellett megfelelnie, hogy a Hajó utánuk következő nemzedékei egészségesek és életképesek legyenek; a nyolc kiválasztott — jellemvonásait, biológiai és pszichológiai tulajdonságait tekintve — egymásnak is meg kellett hogy feleljen, mert a legénység kiválasztásának fő szempontja az összeférhetőség volt. A tudósok már a kezdet kezdetén megértették, hogy nincs veszélyesebb dolog az expedícióra nézve, mint az ideig-óráig titkolt gyűlölet vagy az egyszerű, teljesen érthető és mégis megmagyarázhatatlan „ki nem állhatom”, esetleg a nemzedékről nemzedékre öröklődő családi perlekedés, a komikus Montaguek és Capuletek kibékíthetetlen ellenségeskedése. Ehhez járult még az a követelmény, hogy a Szövetség országai egyenlő arányban képviseltessék magukat az expedícióban. Nyolcán voltak, nyolc csillagúttörő, négy harmincöt éves férfi meg négy huszonöt éves nő. A start előtt sose látták egymást. Külön-külön készítették fel, különböző országokban edzették és oktatták őket, s útitársairól egyikük sem tudott mást, csak hogy milyen nemzetiségűek. Mikor a tűző texasi nap alatt összesereglett a hatalmas tömeg, hogy útjára bocsássa az Első Csillagközit, ők, az expedíció részvevői, rokonaik és barátaik feje fölött már azokat keresték, akikkel életük hátralevő részét kell eltölteniük. Mert örökre eltépték magukat a Földtől, saját idejüktől, a megszokott életrendtől, barátaiktól és rokonaiktól,
