Irodalmi Szemle, 1986
1986/5 - KRITIKA - Alabán Ferenc: A világlátás és létezés drámája
váljék arra az áttörésre, amellyel a költeménybe belépünk, hogy megismerhessük önmagunkat és a világot. 2 Kövesd! Károly első verskötete Romvárosi beszélgetés címen 1980-ban jelent meg, abban az évben, amikor a fiatal költők és képzőművészek Megközelítés című antológiája is napvilágot látott. Egyike volt az antológiában szereplő szerzőknek, s tehetségének is köszönhette, hogy az antológiában bemutatkozók közül neki jelent meg elsőként önálló kötete. Milyen összefüggések és különbségek figyelhetők meg a benyomások szintjén Kövesdi első és a most megjelent B]jéli elégia című második verskötetének anyaga között? Első kötetében többrétegű, tehát változatosabb inspiráló témája van a kezdő költőnek, mint néhány évvel később. Művészek, mesterek és példaképek éppúgy motiválják versírásra, mint az elmúlás gondolata, magánéletének, gondolatrendszerének, moráljának összetevői vagy éppen a másik nemhez való kapcsolata. Differenciálható színvonalon ugyan, de élményeket és indulatokat ébresztenek föl benne irodalmi, művészeti, önéletrajzi és közösségi motívumok, melyek árnyalják, színesítik költői stílusát. Második kötetében határozottan veti fel az összetett etikai kérdéseket is, magatartása „kritikai” alapállásba csúszik át, szemlélete az egyértelmű állásfoglalások határozottsága mellett nem mentes az egyoldalúságtól sem, s a továbblépés igénye bizonyos problémákat is felszínre hoz. Mindennek kísérője a borús, lemondó hangulat, mely a szkepszis talajából sarjad, s mely az első kötet hangulati szférájának folytatásaként is felfogható. Az első kötetből való áthajtás a fogalmak szintjén és formájában is megvalósul: álom, halál, félelem, hűség, iszony, kövek, szoba, lét stb. fontos alkotóelemei a gondolati kifejezésnek. Már első kötetében „túl a mélyben kövek hűsége hívogatta” a költőt, az „alvó torkát álom veri vasba”, a „jó halál” pedig észrevette és megtalálta őt. Már itt felvetődik a „gombostűzött létezés” gondja és elszenvedése, a „csak átkozottul négy a szobafal” konstatálásból fakadó életérzés, mely már ekkor is leszűkült tér és a korlátozott lehetőségek valóságos megjelenítője. 3 Az Éjjeli elégia köteteim sem sejtet könnyedséget, inkább szimbolikus erővel árasztja környezetére a beárnyékolt hangulatot. Azontúl, hogy verscím, kötetmondanivalót összegező, szinte programosan címszerepbe emelt kifejező helyzet és állapottükröző motívum is. Mit tudunk meg e kötet verseiből a költői attitűdre vonatkozóan? Költők esetében inkább a forma szokott átalakulni (bár gyakran az is lehet determinált és alkotóhoz idomuló), a lírikus világgal szembeni magatartása viszont ritkán változik meg lényeget kifejezően. Ennek bizonyítására jó példákat találhatunk a csehszlovákiai magyar költészetben is (Bábi Tibor, Rácz Olivér, Tőzsér Árpád, Gál Sándor és mások). Lényegében ha verskötetet veszünk a kezünkbe, mindig a költő lelkét akarjuk megsejteni, azt érezni, hogy a műben egy magáért és másokért küszködő szellem ég, hogy a feszültségteremtés magas hőfoka nem csak az ötlet szikrája. Kövesdi Károly költészetére nem lehet azt mondani, hogy ötletekből él. Éppen ellenkezőleg: egész verskötetén egyetlen alapéletérzés vonul végig, szinte már következetesen; a körülötte levő világgal kiegyezni nem tudó, a romlást és pusztulást látó, egyúttal elégikusan lemondó és pesszimista magatartás és hangvétel határozzák meg a lírikusi attitűdöt. Az élet és világ sötét oldalainak felfedezése, de egyúttal tudatosítása és sugallása is valósággal elárasztja ezt a kötetet, és az egész költői világot determinálja. A költő-ember drámája nyílt formában bontakozik ki a kötetből. Ogy is felfoghatjuk a versek egymásutánját, mint töredezett vagy többször megszakított drámai monológot. Szinte látni és hallani, ahogy a versekben drámai magánszámát mondja a költő izgatottan, remény nélkül. Kövesdi versei néha már úgy versek, hogy széttördelt aforisz- tikus gondolatok, gondolatfoszlányok együttesei. Sokszor már nem is képpé olvad a kivetített életérzés vagy gondolat, hanem széthullóban levő kisebb egységekre, élet- és gondolatcserepekre, amelyek mégis láncszerűen helyezkednek el és feltételezik egymást. Lényegében szabad versek alkotják a kötetet, de találhatunk benne kötött verseket is. Gyakori, hogy logikai, gondolati rímek törik verssorokra a szavakat és mondatokat.
