Irodalmi Szemle, 1986

1986/5 - ÉLŐ MÚLT - Kövesdi János: Harcban fogant eszmék és eszmények (Beszélgetés Fábry Istvánnnal)

életű volt és gyorsan visszazuhant a példányszám huszonöt—harmincezerre. Miért? Alighanem azért, mert a magyar nemzetiségű lakosságnak egy része, főleg az úgynevezett „jobb emberek”, akiknek a múltban is jobban módjukban állt újságot előfizetni és olvasni, csalódtak: ők másféle lapot vártak, olyat, mely „egyetemesen” fogja védeni a „magyarság jogait”, beleértve az akkor még itt élő Esterházy grófot is, azonkívül a volt jegyzőket, csendőröket, földbirtokosokat, tehát a kizsákmányoló rétegeket is.

Ez megismétlődött a Csemadok megalakulásakor is. Engem naponta még a lakásomon is tucatszám kerestek fel a volt SZEMKE-tagok és más úgynevezett „kulturális tényezők”, s felkínálták „múltbeli tapasztalataikat”. Ezek és hasonló dolgok kétségeket keltettek a másik oldalon és tápot adtak a bizalmatlanságnak is, főleg vidéken, ahol könnyebben megtéveszthették az egyszerű embereket. És minket sok esetben két tűz közé szorítottak. De a nemzetiségi kérdés főbb problémái — minden nehézség ellenére — fokozatosan megoldódtak, és erről azok a gazdasági, kulturális és egyéb viszonyok tanúskodnak a legjobban, melyek között ma a magyarlakta Dél-Szlovákia lakossága él. És ha még vannak is bizonyos kisebb megoldatlan problémák, ezek legnagyobb része magukból a megváltozott életkörülményekből, a rohamos fejlődésbő) ered, amit menet közben pártunk irányításával kell leküzdenünk, és itt nincs helyp a türelmetlenségnek, a voluntarizmusnak.

Nagy Károllyal Pelsöc (Plešivec) felszabadításának 30. évfordulóján

Sokan a nemzetiségi kérdést igyekeznek csak nyelvi problémákra leegyszerűsíteni. És ha azt a rohamos — a múltban soha nem tapasztalt — fejlődést vesszük elsőként figyelembe, akkor büszkén állapíthatjuk meg, hogy ma már Szlovákia, de azon belül a magyarlakta délvidék sem elmaradott „senki földje”, hanem szerves része közős hazánknak; van fejlett iparunk, élenjáró mezőgazdaságunk — s ez számunkra is biztosít minden lehetőséget a sokoldalú fejlődéshez. A magyarlakta vidékeken található termelőeszközök ma már az ott élő állampolgárok tulajdonában vannak. Városaink, falvaink problémáit maguk az ott élő emberek úgy intézik — úgy intézhetik! —, ahogyan az nekik a legjobban megfelel, figyelembe véve természetesen az egész ország szocialista építésének érdekeit. Magyar nemzetiségű állampolgárainknak pártunk tagjaiként, a választott törvényhozó, irányító és végrehajtó szervek képviselőiként (mely