Irodalmi Szemle, 1986

1986/5 - ÉLŐ MÚLT - Kövesdi János: Harcban fogant eszmék és eszmények (Beszélgetés Fábry Istvánnnal)

A munkásság teljes mértékben egyetértett a CSKP irányvonalával, követelte a reak­ciós közéleti vezetők leváltását, valamint a munkáshatalom érvényre juttatását. A demokrata párt ezekben a napokban kártyavárként hullott szét, noha kassai szer­vezetét Kelet-Szlovákia legerősebb szervezetének tartották. Lapjuknak, a Demokratnak a kinyomtatására egyáltalán nem került sor, mert a szerkesztőség szétszéledt, a tit­kárságot pedig bezárták. Kétszer is akartuk ellenőrizni, de senkit sem találtunk ott. Helyiségeiket hivatalosan lezártuk, ügyelve arra, hogy a dokumentumok sértetlenek maradjanak, bizonyítékként a lap felforgató tevékenységéről és a reakció kiszolgálá­sáról. A győzelem első napjait követően a CSKP területi bizottsága széles körű kampányt indított annak érdekében, hogy az üzemekben, hivatalokban, falvakban biztosítsa a mun­ka normális menetét. Főként arra ügyelt, hogy a közellátás zökkenőmentes legyen. A vállalatokban, üzemekben megalakultak az akcióbizottságok. Újjászervezték a szak- szervezetek üzemi bizottságait is, leváltották a régi, a reakció pártján álló vezetőséget, s megbízható, a szocializmus ügye iránt odaadó személyeket állítottak a helyükre. Ha­sonló folyamat játszódott le a falvakon is. Számolnunk kellett azzal is, hogy a reakció lassan magához tér a meglepetésből. Bár megsemmisítő csapást mértünk rájuk, mégsem hihettük azt, hogy könnyedén belenyug­szanak a vereségbe. Esetleges szabotázsakciók megakadályozására megszerveztük a gyá­rak és egyéb fontos objektumok őrzését. Ez azt jelentette, hogy megerősítettük a Népi Milícia üzemi egységeit, és megszerveztük az üzemi őrségeket. Fokozatosan tehát átengedtük a munkaadó üzemek egységéhez azokat az elvtársakat, akik korábban egy­ségünkhöz tartoztak. Ily módon 10—14 nap eltelte után egységünk létszáma csökkent, ami ekkor már nem okozott gondot, mivel a vállalatok, üzemek, hivatalok ellenőrzését átvette tőlünk az újjászervezett hadsereg és a közbiztonsági testület. A rendőrség élére Štefan Orlík elvtárs került, a helyőrség parancsnoka is odaadó kommunista lett. A kaszárnyát rendbe hoztuk, a munka végeztével pedig köszönetét mondtunk az elv­társaknak becsületes és áldozatkész munkájukért. így ért véget Kelet-Szlovákia metropolisában a Népi Milícia megalakulásának emlé­kezetes korszaka 1948 tavaszán, nem sokkal később pedig új időszak kezdődött a CSKP eme harcos kelet-szlovákiai szervezetének életében is. © Az 1945—48-as időszakban a párt azon túl, hogy (parlamentáris eszközökkel) kibuktatta a politikai hatalomból a burzsoáziát s új, demokratikus társadalmi formációt hozott létre az országban, végre alapvetően rendezte a köztársaság két államalkotó nemzetének egymáshoz s az itt élő nemzetiségekhez való viszonyát. Az ún. nemzetiségi kérdés rendezésében mi volt a CSKP és az SZLKP számára a legnehezebb feladat, és miért? Megítélése szerint kielégítően megoldotta-e a kommunista párt a csehszlovákiai magyarság sorskérdéseit? Maradtak-e ebben a vonatkozásban olyan fehér foltok, ame­lyek napjainkban is bizonyos hiányérzetet kelthetnek? — A munkásosztály 1948-as Februári Győzelme után, amikor már végérvényesen eldőlt az ország sorsa, és népeink a szocialista építés útjára léphettek, megnyílt az út a nemzetiségi kérdés lenini megoldásához is. Én magam e feladat végrehajtásának aktív részese lehettem, mert hiszen már 1948 őszén magához hivatott Szlovákia Kom­munista Pártjának akkori főtitkára és értésemre adta a Központi Bizottság elnökségé­nek határozatát, miszerint engem bíznak meg azon tíztagú nemzetiségi komisszió tit­kári tisztségével, mely szerv a Központi Bizottság tanácsadó testületeként hivatott lesz kidolgozni az itt élő nemzetiségek, de főként a magyar nemzetiségű dolgozók egyen­jogúságának rendezésével kapcsolatos intézkedéseket. Ismerve az előzményeket és az adott feltételeket, tudtuk, hogy nagyon nehéz feladatot kell majd megoldanunk. Ekkor, vagyis a munka megkezdésekor láttuk csak igazán, milyen óriási politikai károkat okozott népünk együttélésében a majd hatéves fasiszta Horthy-megszállás, a Tiso-féle úgynevezett „Szabad Szlovák Állam”, a fasiszta ideológia, az imperialista háborús uszítás, mely sok esetben még a múltban józanul gondolkodó állampolgárokat is meg­fertőzte a vad nacionalista elméleteivel. Példa erre többek között az is, hogy mikor nagy nehézségek árán sikerült új napilapunkat, az Űj Szót megjelentetni, először csak mint hetilapot, a harmadik és a negyedik szám már elérte a több mint százezres példányszámot — és percek alatt elfogyott. De az efféle „sajtóéhség" nagyon rövid

Next

/
Oldalképek
Tartalom