Irodalmi Szemle, 1986
1986/5 - Rácz Olivér: A kutya (elbeszélés)
— Nekem is van kutyám — mondta mellékesen. — Farkas. Lehajolt, megveregette a kutya fejét. — Akarsz még kolbászt? A kutya vidáman megcsóválta azt a kis valamit, amit a farkának vélt. — Jó — mondta a vámtiszt elismerően. — Remek kutya vagy. És jóval csinosabb, mint Dóra nenő — ismerte el becsületesen. Aztán az asszonyhoz fordult: — Hát, asszonyom, itt csak egyet tehetünk ... — Átengedi? ... Ugye hogy átengedi?! — vágott az asszony hevesen, bizakodva a szavába. — Azt nem tehetem, asszonyom — mondta a vámtiszt megfontoltan. — Mindössze egyet tehetek: tegyék rá a pórázt, kössék oda, a korláthoz — mutatott a sorompó két oldalát szegélyező vaskorlátra. — A többit majd én elintézem. Hivatalos úton. A elmük megvan — csapott rá a tenyerével a másik kezében tartott vámbizonylatokra. — Majd értesítjük önöket. Hivatalos úton. S mielőtt az asszony tiltakozhatott volna, sietve, nagyon hivatalos hangon figyelmeztette: — De jól hurkolja rá a pórázt, asszonyom, nehogy az eb elszabaduljon és önök után fusson. Köszönöm, ez minden. Jó utat! Megfordult, jelt adott a sorompót kezelő legénynek. De az asszonynak sikerült közben elfognia a pillantását. Megesküdött volna rá, hogy a vámtiszt kacsintott. Mosolygott és kacsintott. A férfi szótlanul, keményen kezet fogott a vámtiszttel, beugrott a volán mögé, beindította a motort. — Tedd, amit mondott — kiáltott ki a kocsi leeresztett ablakán az asszonynak. Az asszony, a pórázzal a kezében és a kutyával a nyomában, futva megindult a korlát felé. A férfi lassan elgördült az épület elől, a magasba emelt sorompó előtt érte utol az asszonyt. Az asszony éppen akkor végzett a pórázzal, aztán zakatoló szívvel beugrott az ura mellé. Az autó átgördült a határon; a férfi búcsút intett az őrbódéjából a sorompót kezelő legénynek, aztán lassan lefékezett. A kocsi ajtaja felpattant az asszony oldalán. — Dóra ...! A kutya nekirugaszkodott; két másodperc sem telt belé, már ott ült az asszony lábánál, boldog vigyorral a gondterhelt homlokráncai alatt. A vámtiszt zsebre dugott kézzel, háttal a sorompónak állt a vámhivatal épülete előtt. Elmélyülten fütyörészett. A sorompót kezelő legény bambán bámult az őrbódéjából a tovarobogó kocsi után.
