Irodalmi Szemle, 1986
1986/2 - KRITIKA - Mészáros László: Nemzetiségi irodalmunk és kapcsolatai
MmšMšMm NEMZETISÉGI IRODALMUNK ÉS KAPCSOLATAI Mészáros László 1. Csanda Sándor irodalomtudósi alapállását az irodalomtörténeti beállítottság, a változatlan tematika és a tényfeltáró, adatközlő előadásmód jellemzi. Már első kötete, az 1959-ben megjelent Magyar—szlovák kulturális kapcsolatok jó áttekintést nyújt érdeklődése irányáról és tárgyáról, s tartalmazza eszmei alaptézisét is, mely szerint a régi magyar és szlovák kulturális élet egymással szoros összefüggésben fejlődött. További kutatómunkájában Csanda Sándor a legtöbb figyelmet a török és kuruc tematikájú magyar—szlovák irodalmi kapcsolatoknak szentelte, és kutatásainak első eredményeit A törökellenes és kuruc harcok költészetének magyar—szlovák kapcsolatai című művében tette közzé, amelyet 1961-ben adott ki Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia. Későbbi műveiben a török—kuruc kori kapcsolatok feltárása és Balassi Bálint költészetének elemzése mellett a csehszlovákiai magyar irodalom múltjának és jelenének történeti és kritikai elemzésével is foglalkozik (Hidak sorsa, Harmadik nemzedék, Szülőföld és irodalom). 2. Csanda Sándor legújabb tanulmánykötetében is az irodalomtörténeti tematika és szemléletmód dominál. A kuruc kori költészet tárgyköréből három tanulmány található a kötetben: Beniczky Péter magyar és szlovák verses példabeszédeinek változatai, A Matunák Mihály gyűjtötte kuruc dalok és történeti énekek, valamint az Ojabb szlovák kuruc költemény felfedezése. Irodalmunk történetével foglalkozik A csehszlovákiai magyar irodalom a Korunkban, A szlovákiai Magyar írás irodalomszemlélete, Barta Lajos Oj Szója, Az Írószövetség magyar szekciója és az Irodalmi Szemle című tanulmány. Irodalomkritikai jellegűek a Rákos Péter, Párkány Antal, Duba Gyula, Ordódy Katalin, Mács József és Szabó Béla egy-egy kötetéről írott rövid ismertetések. Az irodalmi kapcsolatok törgykörébe pedig a Mikszáth életművének szlovák sajátosságairól írott tanulmányát, valamint a Sebesi Ernő és Móricz Zsigmond kapcsolatait vázoló írást sorolhatjuk. Csanda Sándor tanulmánykötetéről