Irodalmi Szemle, 1985
1985/6 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Szeberényi Z. Judit: A szlovákiai magyar serdülők irodalmi érdeklődése
1966 a tanulók szerint 1978—80 a tanulók szerint a pedagógusok szerint 1. Jókai Mór 1. Gárdonyi Géza 1. Verne, Jules 2. Gárdonyi Géza 2. Jókai Mór 2. May, Kari 3. Móricz Zsigmond 3. May, Kari 3. Twain, Mark 4. Verne, Jules 4. Verne, Jules 4. Jókai Mór 5. May, Kari 5. Móricz Zsigmond 5. Gárdonyi Géza 6. Cooper, James Fenimore 6. Bronte, Charlotte 6. Fekete István 7. Rejtő Jenő 7. Defoe, Daniel 8. Molnár Ferenc 8. Cooper, James Fenimore 9. Defoe, Daniel 9. Rejtő Jenő 10. Jilemnický, Peter 10. Molnár Ferenc A legszembetűnőbb nyilván az első öt név megegyezése, csupán a sorrend változik, a tanulók lényegében azonos arányban olvassák Vernét, Mayt, illetve Jókainak és Gárdonyinak az iskola által ajánlott műveit. Valamennyi felmérés idején lényegében azonos iskolai felfogás, azonos tantervi követelmények, tankönyvek alapján folyt az irodalmi nevelés, ezért nem meglepő, hogy a legolvasottabb írók sorrendje lényegesen nem változik. A meghatározott lehetőségek adta kereteken belül természetesen van különbség a sorrendben is, a névsorban is, ha az egyes iskolák szerint vizsgáljuk a kérdést, mert az iskola könyvellátottsága, az irodalomoktató pedagógus személyi felelősségtudata, példamutató, egyéni hatása okvetlenül rányomja bélyegét az olvasás irányultságára, mennyiségére, minőségére egyaránt. Célunk nem az ilyen irányú munka elemzése volt az egyes iskolák felsőtagozatán — egy-egy iskola oktató-nevelőmunkájának a feltételei számos tényező függvényeként változnak, olykor egy Iskolaéven belül sem azonosak —, hanem az általános tendenciák feltérképezésére törekedtünk. i AZ IRODALMI ÉRDEKLŐDÉS SZINTJE ÉS A TANULÓK ÉRTÉKFELISMERŐ KÉSZSÉGE KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS Régóta tudott dolog, hogy a jó irodalom hat a tanulók gondolkodására (értelmi nevelés), érzelmeire (érzelmi nevelés) és akaratára (akarati nevelés), formálja erkölcsi tudatukat, értékrendjüket, magatartásukat (erkölcsi nevelés), a jövőre vonatkozó elképzeléseiket és terveiket (pályaválasztásra nevelés), valamint egyéni és közösségi magatartásukat. Mindennek szintéziseként alakul világnézetük. A pedagógiai célok elérésében jelentősebb sikerre számíthatunk, ha kellő belső motiváltsággal találkozunk. Ezért fontos az érdeklődés fejlesztése az irodalom iránt, mégpedig irányultságában, tartalmában és terjedelmében egyaránt. Kutatási eredményeink eddigi elemzése alapján már kialakítottunk bizonyos képet a 11—15 évesek irodalmi érdeklődéséről. Néhány külső és belső feltételt is megemlíthetünk. Ezek a feltételek elősegítik vagy gátolják a könyvhöz való jó viszony kialakulását és az érdeklődés fejlődését. Az irodalmi érdeklődés fejlődésszintjének a megállapításához, az érdeklődés és a tanuló szociális érzékenysége és értékelőképessége közötti összefüggés feltárása érdekében ki kellett dolgoznunk egy értékskálát. Ehhez standardizált kérdőívünk szolgált alapul, ill. az egyes kérdésekre kapott válaszok, amelyeket tartalmuk szerint pontokkal értékeltünk. Az értékelő kulcs kidolgozásakor a következő aspektusokból indultunk ki: a) Figyelembe kell venni az érdeklődés irányát, az ún. szóban kifejezett („vyjadrené”) érdeklődést. (Pl. a könyv-, az újságolvasás a tanuló legkedveltebb vagy legalábbis kedvelt szabad idei tevékenysége, szívesebben olvas mint tévézik, vagy‘legalábbis egyformán kedveli mindkettőt, azt az állítást, hogy szereti a verseket stb.) b) Hangsúlyozni kell az érdeklődés megnyilvánulását („prejavené záujmy”), vagyis azokat az adatokat kell figyelembe venni, amelyek az olvasási készség és szokások kialakulását, az irodalomhoz való jó viszonyt bizonyítják. Pl. rendszeresen jár könyv
