Irodalmi Szemle, 1985

1985/9 - FIGYELŐ - Boross Zoltán: A Sarló-gyűjtemény keletkezése és összetétele

3. A Sarlóval szimpatizáló napilapok, időszaki kiadványok, folyóiratok szórványpél­dányai: Korunk (Kolozsvár), Századunk (Budapest), Munka (Budapest), Erdélyi Fiatalok (Kolozsvár), Űj Magyar Föld (Bartha Miklós Társaság, Budapest), Érsekújvár és Vidéke (Érsekújvár), Gömör (Rimaszombat). 4. A Sarlóval polemizáló, vitacikkeket tartalmazó kiadványok, röpiratok stb.: Muszka- vezetők (Budapest, 1930), A Reggel (bratislavai napilap, 1922—1923), Prágai Magyar Hírlap (1920—1938), Pesti Napló (Budapest). 5. A Sarló vagy a sarlósok által kiadott könyvek, tanulmányok a mozgalom történe­téről, fejlődéséről: A Sarló jegyében (Pozsony, 1931, elkobozatlan példány), Intellektuá­lis aggályoskodás (Beszélgetés Balázs Bélával, 1931), Balogh Edgár: Hét próba (1965), Ez volt a Sarló (1970). 6. Külön egységet képez a Sarló „nagy perének” anyaga, a mozgalom budapesti képviselőjének, Vass Lászlónak a bűnperére vonatkozó iratok. Az ügyészség a kisebb­ségvédelmi osztályharc elmélete miatt emelt vádat és börtönöztette be Vass Lászlót 1934-ben. 7. A Sarló mozgalmi meghívói, plakátjai, programfüzetei, szemináriumi, vándorlási körlevelei és naplói. 8. Fényképek Gombaszögről, a Sarló bratislavai, Lőrinckapu u. 24. szám alatti ottho­náról, táborozási és vándorlási képek; Rosie Ney szociofotói, felvételek a Balázs András, Geyer József és Száraz József vezette Vörös Barátság ünnepélyeiről, a sarlósok korabeli fotói, a sarlósok tablója, fénykép a sarlósok találkozásáról Móricz Zsigmonddal a Szent- iváni-kúriában, fényképek a ledöntött bratislavai Petőfi-szobor megkoszorúzásáról, a ne- meskosúti sortűz áldozatainak síremlékéről stb. 9. A Sarló művészeinek alkotásai: Lőrincz Gyula grafikája, ismertetés Tallós Pro- hászka István képeiről, Richter Sándor rajzai Móricz Zsigmondról és Simonyi Máriáról, a sarlósokról, szlovákiai magyar írókról. 10. A sarlósok levelezése. 11. A sarlósok önálló kötetben megjelent írásai: Balogh Edgár, Ilku Pál, Győry Dezső, Dobossy László, Jócsik Lajos, Szalatnai Rezső, Peéry Rezső, Morvay Gyula, Sándor László, Kovács Endre,, Sáfáry László, Szabó Imre, Sulán Béla, Asztély Sándor, Jarnó József, Terebessy Károly, Hornyánszky István, Adriányi László, Dobossy Imre, Brogyányi Kálmán, Bellyei László. 12. Külön egységként gondozza a múzeum Fábry Zoltánnak, a Sarló-mozgalom nagy patrónusának Stószról írt leveleit, könyveit, újságcikkeit, fényképeit és halotti maszkját. 13. A Sarló közép-kelet-európai közéletiségét a következő tények és események doku­mentálják: a) látogatás T. G. Masaryk köztársasági elnöknél (az elnök fényképe); b) a csehszlová­kiai és a magyar irodalom közötti kapcsolatok megteremtésén és erősítésén fáradozó, a sarlósokkal kapcsolatot tartó Zdenék Nejedlý, F. X. Salda és Ján Poničan fényképei; c) a cseh és szlovák sajtónak a Sarlóval kapcsolatos írásai (Dav, Tvorba, Nové Rusko, Etické Hnutie); d) A Sarló nagy cseh barátjának, a mártírhalált halt Julius Fucíknak fényképei és művei stb. 14. A Sarló és a sarlósok utóéletével is foglalkozik a múzeumi gyűjtemény. Ebben az egységben találhatók a Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában, valamint más országokban 1945 után megjelent, Sarlóval kapcsolatos írások. Az egyes témakörökön belül a felsoroltak mellett 1925-től napjainkig részletes és eddig feltáratlan ismeretforrások állnak a kutatók rendelkezésére. Munkánk által a Du- na-medence népeinek szocialista együttélését szorgalmazó egykori mozgalomnak, a Sar­lónak tárgyi és személyi vonatkozású emlékei a jelen és a jövő fiatalsága számára hozzáférhetővé válnak. Emléktárgyak, dokumentumok gyűjtésével tesszük élővé a moz­galom múltját. Ezzel beigazolódik a Sarló költőjének, Győry Dezsőnek a jóslata: „let­tünk élő, haladó hagyomány”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom