Irodalmi Szemle, 1985
1985/7 - FÓRUM - Fónod Zoltán: Értelmezések és kétségek, avagy: Megtanulható-e a magyar helyesírás
közül a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság (grúz szovjet szocialista köztársasági], Amerikai Egyesült Államok (amerikai egyesült államokbeli), Magyar Népköztársaság (magyar népköztársasági) példái mellett a következetlenség eseteit látjuk a Zaire Köztársaság (Zaire koztársa.ági) és a San Marino Köztársaság (San Marino köztársasági) írásmódban. Ezek után azt sem tudjuk, hogy az utóbbi kettő után következő „stb.” hogyan értelmezendő?! E következetlenségek láttán akarva-akaratlanul is logikai rövidzárlatra gondolunk... 5. A tulajdonnevekhez kapcsolódó köznevek (Ady-szobor, Kazinczy-verseny, Apáczai Csere János-emlékünnepély, József Attila-díj, Bessenyei-kúria stb.) a tulajdonnév minőségjelzős kapcsolatában tér el a korábbi írásmódtól (Julianus barát szobor, Kászim pasa bástya. Változik a szabály a tulajdonnévi (személy- és fantázianevek), valamint a gyűjtő- névi vagy gyűjíőnévi jellegű közszók írásában (Benedek család, Csák nemzetség, Előre brigád, Radnóti őrs, Ady Endre úttörőcsapat stb.). Az egy- vagy többelemű személynevek és- köznevek jelöletlen összetételűnek tekintett kapcsolatában viszont már a kötőjeles forma érvényesül (Aranyosi-brigád, Deák-párt, Lenkey-század, Szemere-kormányzat, Szent Benedek-rend stb.]. 6. Az új helyesírási szabályzat alapján változtathatónak tartjuk a csehszlovákiai magyar rendezvények, rendezvénysorozatok írásmódját. A kisbetűs változat eluralkodó jellege (jövőkutatási konferencia, a magyar nyelv hete, bécsi ünnepi hetek, országos középiskolai tanulmányi verseny stb.) mellett helyesírásilag „felértékelhető” a Fábry Zoltán Irodalmi Napok, a komáromi Jókai Napok stb. Az intézményszerű rendezvények és rendezvénysorozatok esetében ugyanis a szabályzat az intézménynevek mintájára hivatkozik, helyesnek ítélve a Budapesti Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Játékok stb. írásmódját. (Hogy a sajtóbeli bécsi ünnepi hetek és a szabályzatban említett Szegedi Szabadtéri Játékok írásmódja közötti különbség „intézményszerűen” hogyan fejeződik ki, erre nem kapunk választ.) A Fábry Zoltán Emlékház írásmódja mellett viszont a „Fábry Zoltán-emléknapok”-at mondhatjuk a szabályzat alapján elfogadottnak. A közvélemény feltehetően egységes abban, hogy az új szabályzat — ahogy az előszó írja — „vitatható reformokkal” nem kísérletezett. Ezek közé tartozott volna az egyjegyű mellékjeles betűk bevetése a többjegyű betűk helyett (c’, 5, č stb.) Az ly-nak j-vel! való felcserélését azonban sokan nem bánták volna. A kisebbik gond, hogy ezek nem változtak, a nagyobb, hogy sok olyan változás — és kivétel — található, mely nem növeli a többségében jó irányú változás erényeit. Lehet, hogy az összehasonlítás során (a kiragadó módszer hátrányaként] nem mindig a gondosan felosztott szabályelemek kerültek egymás mellé. Nem is ez volt a szándékunk. Elsősorban arra törekedtünk, hogy a következetlennek tűnő vagy félreérthető értelmezésekre, kétségekre keressük a választ. Ahogy az lenni szokott, az új szabályzat is túlesik a mindennapok tűzkeresztségén, s ennek során igazodnak (alakulnak és tisztázódnak) azok az esetek is, melyeket ma még ködösnek vagy pontatlannak tartunk. Közös ügyünk, hogy a helyesírási szabályzatban (Fábrián Pál és Szemere Gyula munkája) a társadalmi és a tudományos érdek megkövetelte elvek érvényesüljenek, de megőrződjenek és tovább öröklődjenek azok is, amelyeket a gyakorlat, a nyelv mindennapi élete •erősített meg.
