Irodalmi Szemle, 1985
1985/6 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Szeberényi Z. Judit: A szlovákiai magyar serdülők irodalmi érdeklődése
Azt is megvizsgáltuk, hogyan alakul a saját könyvek száma az életkor előrehaladásával. Feltételeztük, hogy a legidősebbeknek lesz a legtöbb könyvük, ez azonban nem Így van, amint azt a következő összegezés bizonyltja: 20-nál kevesebb könyve van 6. osztály 7. osztály 8. osztály 9. osztály fiúk 17,46 19,52 9,85 20,0 lányok 15,00 8,10 10,0 15,29 átlag 16,48 13,81 9,92 17,5 20-nál több könyve van 6. osztály 7. osztály 8. osztály 9. osztály fiúk 82,54 80,48 90,14 80,00 lányok 85,00 91,89 90,0 84,70 átlag 83,77 85,89 90,07 82,35 A?ak a tanulók, akiknek egy könyvük sincs, túlnyomórészt a 6. osztály tanulói, a legtöbb könyvük a 8. osztályosoknak van, tehát a feltevésünk eddig beigazolódott. Azt azonban nem vártuk, hogy éppen a legidősebb tanulók járnak majd az élen a legkevesebb könyvvel rendelkezők listáján. Igaz, a fejlődéslélektan ismeretei szerint a serdülők olvasási kedve a 14. életév betöltésével már áltailában csökkenő tendenciát mutat, viszont a könyvek megmaradnak. Mindenképpen kevesebb jelentőséget tulajdonítanak a könyvnek. A TANULÓK IRODALMI ÉRDEKLŐDÉSÉNEK IRÁNYA ÉS REALIZÁLÓDÁSA a) Miről szeretnének olvasni? Az olvasóvá nevelés folyamatában az érdeklődés felkeltése cél is, feltétel is. Kívánatos, hogy tartós érdeklődés ébredjen a felnövekvő nemzedékben az értékes irodalmi alkotások iránt, s feltétel is, mert kellő motiváltság esetén válik az olvasás tartós szükségletté. Kutatásaink során a tanulók irodalmi érdeklődésének minőségi problémáira fokozott figyelmet fordítottunk. Különféle eljárásmódokkal próbáltuk feltárni, mi érdekli őket igazán {szubjektívej, s mi az, amit valójában olvasnak is (az érdeklődés objektív realizálódása). Az olvasásvizsgálatok túlnyomó többsége él a „melyik könyv tetszett a legjobban” kérdéssel, jóllehet a feleletet a felnőttnek sem könnyű egyértelműen megfogalmazni, hiszen a pillanatnyi hangulat, az utolsó olvasmány hatása stb. befolyásolja a választást. Ezért nem tettünk fel ilyen kérdést annak ellenére, hogy az előző vizsgálatok során sok érdekes választ kaptunk, olykor a tetszés megindokolásával is. Az irodalmi érdeklődés irányát először fiktív könyvcímek segítségével nyomoztuk. A gyermekek számára ez természetesnek tűnik, hiszen a könyvtárban is gyakran a címek alapján döntik el, mit kölcsönözzenek ki. A választáskor nemcsak az olyan olvasmány reminiszcenciája ötlik fel, amely a tetszésüket megragadta, hanem az érdeklődés diffúziója, a elmek keltette új érdeklődés is jelentkezik, a vágy, hogy olvasson a témáról. A elmeket a német és a cseh kutatók33 tapasztalataira támaszkodva állítottuk össze, figyelembe véve az adott életkorú gyermekek olvasmányigényét, nevezetesen: 1. szeretik, ha „jelen lehetnek” a vidám, derűs, kellemes eseményeknél (humoros olvasmány) 2. keresik a feszültséget, a váratlan fordulatok okozta meglepetés élményét 3. keresik a ne
