Irodalmi Szemle, 1985
1985/6 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Szeberényi Z. Judit: A szlovákiai magyar serdülők irodalmi érdeklődése
a magasabb rendű szükségletek szférájában nyilvánul meg.1 James figyelmeztet arra, hogy az érdeklődés tárgyakhoz, tevékenységekhez fűződő válogató viszonyt jelent. Az érdeklődés bizonyos dolgok előnybe helyezése más dolgokkal szemben. Freyer hangsúlyozza az érdeklődés érzelemmozgősítő mivoltát, Ch. Bühler a gyermek sajátos érzékenységének megnyilvánulásaként kezeli.2 Az angol szakirodalomban különösen gyakran találkozunk az érdeklődés beállítódásként! értelmezésével,3 úgy is mint az egyén számára jelentős objektumokkal, úgy is, mint egyetlen objektummal kapcsolatosan.4 A beállítódás a szociálpszichológia egyik központi fontosságú fogalma, a meghatározásokbani eltérések elsősorban abból adódnak, hogy hol személyiséglélektani, hol társadalomlélektani szempontból közelítik meg. Igaz, hogy mind az érdeklődés, mind a beállítódás az egyén válogató reakcióját jelenti (tárgyak, személyek, helyzetek, tevékenységek viszonylatában), azonban az érdeklődésre a spontán ráfigyelés a jellemző, a pozitív érzelmi viszony és az érdeklődés tárgyával való foglalkozás előnybe helyezése,5 a beállítódás (attitűd) azonban negatív irányulású is lehet. Gordon az érdeklődést az érzelmi, akarati és az intellektuális folyamatok sajátos ötvözeteként értelmezi, Mjasiscsev és Ivanov aktív megismerő viszonyként fogják fel, illetve az embernek a környezetéhez fűződő érzelmi-intellektuális magatartásaként6. Az említett szovjet szerzők, valamint Rubinstein, Kovalov mellett a hazai cseh és szlovák szerzők (Ďurič, Jurčo, Kolaŕíková, Pardel stb.) is hangsúlyozzák, hogy az érdeklődés a cselekvés fontos stimulátora, motívuma. Az érdeklődés aktivizálja a lelki folyamatokat, hatására azok szinte önmaguktól, erőfeszítés nélkül zajlanak le. Az érdeklődéssel végzett tevékenység az aktivitás fokozódása következtében kevésbé fárasztó, jobb eredményeket érhetünk el segítségével. Ezért fontos pedagógiai szempontból az érdeklődés feltárása és fejlesztése. A gyermekek érdeklődése bonyolult fejlődésen megy keresztül. Claparéde szerint azok a tárgyak és tevékenységek, amelyek iránt a gyermek érdeklődik, fejlődésével együtt változnak. Minden fejlődésszakasznak megvan a maga tipikus, időszakos érdeklődési jellegzetessége. A kisgyerek az iránt érdeklődik, ami számára új tárgyi ismeretet jelent. A serdülőkor elején a dolgok iránti érdeklődés mellett az emberek iránti érdeklődés lép előtérbe, fiúk és lányok egyaránt nagy figyelemmel fordulnak az emberi és a lelki összefüggések irányába. A pszichológusok nagy előszeretettel vizsgálják a serdülők érdeklődését a részleges, azonban e korban elementáris erővel jelentkező olvasási érdeklődés feltérképezésének segítségével.7 Az elsődleges érdeklődés ugyanis meghatározott tevékenységben nyilvánul .meg, adott esetben bizonyos témájú könyv előnybe helyezett olvasásával. Az olvasás iránti érdeklődés fejlődésmenete az olvasó pszichikai-szellemi habitusával függ össze. A fiatal olvasó nem azért olvas, mert felismerte az olvasás fontosságát, hanem sokkal inkább személyiségének és értelmi fejlettségének megfelelő különböző motivációk hatására. A „motiváció” és az „érdeklődés” fogalmak gyakran fedik egymást a kutatóknál.8 A motiváción leginkább a magatartást vezérlő, logikailag meghatározott törekvést értjük, az érdeklődésben az érzelmi attitűdök és élmények töltenek be meghatározó szerepet. AZ IRODALMI ÉRDEKLŐDÉS Az érdeklődés meghatározásában, értelmezésében nincs egység a pszichológiában, így az osztályozás kérdése sem egyértelműen megoldott. Az irodalmi érdeklődés fogalmával kapcsolatban is nehéz nézetazonosságot találni. Magában a megnevezésben sincs egység sem a magyar, sem a más nyelvű szakirodalomban. A lélektan és a neveléstudomány teoretikusai egyaránt használják az irodalmi érdeklődés és az olvasási érdeklődés megnevezést9, az olvasásszociológia, a könyvtártudomány szakemberei szinte kizárólag az olvasási érdeklődést, a gyermek- és az ifjúsági irodalom, az irodalomtanítás teoretikusai az irodalmi érdeklődés megjelölést helyezik előtérbe.10 Az irodalmi érdeklődést leggyakrabban az esztétikai11, illetve a művészi érdeklődés Tíategóriájába sorolják12, az olvasási érdeklődést pedig a kulturális érdeklődés osztályába.13 Egyes szerzők az irodalmi érdeklődést a megismerésre irányuló érdeklődés (poznávací záujem, knowing interest) bizonyos válfajaként értelmezik.14 A megismerésre irányuló érdeklődésnek az a jellemző vonása, hogy az egyén a megismert jelenség lényegé
