Irodalmi Szemle, 1985
1985/6 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Szeberényi Z. Judit: A szlovákiai magyar serdülők irodalmi érdeklődése
be akar hatolni, nem elégszik meg a felületes tájékozódással. Az irodalmi érdeklődés azért sorolható be ebbe a kategóriába, mert az egyént intellektuális tevékenységre, logikai műveletekre készteti. A megismerésre irányuló érdeklődés olyan emocionális megnyilvánulásokat is tartalmaz, amelyek az irodalmi érdeklődés sajátos jegyei (az elcso- dálkozás érzése, az újdonság elvárása, az intellektuális öröm érzete). Ez vonatkozik az olvasási érdeklődésre is, de az irodalmi érdeklődés lényege ezzel még nem merült ki. Az irodalmi érdeklődést az olvasási érdeklődéssel szemben a személyiség érdeklődés- szférája differenciáltabb megnyilvánulásának tartjuk. Az olvasási érdeklődés az olvasásra mint előnybe helyezett tevékenységre vonatkozik. Kialakulásának feltétele az olvasási készség elsajátítása, pozitív viszony kialakítása a nyomtatott szöveghez. A pszichikai folyamatok válogató jellege (amely épp az érdeklődés egyik sajátossága)'1 itt a nyomtatott szövegre vonatkozik, amely lehet bármilyen könyv, folyóirat, újság stb: Az irodalmi érdeklődés esetében a pszichikai folyamatok válogató irányultsága az irodalomra vonatkozik, mint környezeti jelenségre, annak teljes gazdagságára, sokrétűségére, mint önmagunk és a világ megismerésének az eszközére.15 Igaz, az olvasásra mint bizonyos tevékenységre irányulás itt is fontos szerepet játszik, azonban korántsem kizárólagosan! A kép és a hang ősidők óta az irodalmi kommunikáció tényezői (a mondák, balladák stb. az olvasni nem tudók között is terjedtek; a drámák — a hang, a mozgás, a kép, a gondolat első lenyűgöző szintézisei sem az olvasás révén keltenek érdeklődést a befogadóban), korunk technikája, a telekommunikációs eszközök, a film, a rádió, a televízió osztoznak (sőt egyre nagyobb teret követelnek) a nyomtatott szöveggel az irodalom közvetítésében. Az irodalmi érdeklődés e szempontból tágabb fogalom az olvasási érdeklődésnél, sokoldalúbban mozgósítja az egyén pszichomotorikus aktivitását. Nem csupán új ismeretek szerzéséről van itt szó, az intellektuális folyamatok motivációjáról, hanem az érzelmi azonosulás, az empátia készségének a működésbe jövéséről, a szépirodalomhoz fűződő esztétikai viszony kultiválásáról, s a műalkotás megértésével a világ jellemzéseinek esztétikai szinten való befogadásáról. Az olvasási és az irodalmi érdeklődés nem ösztönösen jön létre, hanem a nevelés és az oktatás folyamatában alakul ki a családi, az iskolai és egyéb környezeti hatások eredményeként. Volovnyikova hangsúlyozza, hogy a megismerő irodalmi érdeklődés megnyilvánulásának megvan a maga pontos hierarchiája. A kezdeti szinten csupán látszólagos olvasási érdeklődésről beszélhetünk, amely amorf és nem állandósult jellegű, s elsősorban a történésre irányul. Ezt a fejlődésszintet jellemzi a nem ritkán hallott ellentmondásos kijelentés: „Szeretek olvasni, de nem szeretem az irodalmat tanulni az iskolában.”16 Az irodalmi érdeklődés további célirányos fejlesztése az irodalmi mű tartalmába való mélyebb behatolást, a művészi kifejezésmód elsajátítását eredményezi. Ez a forrása az; erőteljes és magasabb rendű érzelmi élmények létrejöttének, az életről való komolyabb eltűnődésnek, itt kereshetők az erkölcsi, filozófiai gondolkodás első alapkövei. Az irodalmi érdeklődés teljes kibontakozása az irodalom általános sajátosságai, törvényszerűségei megismerésének igényét ébreszti fel. Kialakul az érdeklődés az irodalomról tanulás, a tantárgy iránt is, vagyis az egyén mindazt igényli, ami az irodalommal kapcsolatos kíváncsiságát, információvágyát kielégíti. Ez vezet az irodalomtörténet, az; irodalomelmélet világába. Az érdeklődésfejlődés ekképpen vázolt optimális fejlődés- menete természetesen nem zökkenőmentes, s nem is mondható kizárólagos érvénnyel általánosnak, mert külső és belső feltételek egész sora szükséges a működéshez. M,é^ a feltételek legszerencsésebb egybeesése sem jelenti azonban, hogy a serdülő ifjúság körében tömegjelenségként várhatnánk el az irodalmi érdeklődés legmagasabb fokát, jóllehet a személyiségfejlődésben betöltött szerepe vitathatatlan, s az intencionális irodalmi-esztétikai nevelés végső soron ezt célozza. MILYEN A HAZAI MAGYAR SERDÜLÖK IRODALMI ÉRDEKLŐDÉSE? A csehszlovákiai magyar tanulóifjúság irodalmi érdeklődése kutatásának szerény hagyományai vannak. Volt ugyan néhány próbálkozás egy-egy iskolai osztály tanulói olva^ sási érdeklődésének a feltérképezésére a múltban,17 s az újabb időkben is. Az Irodalmi
