Irodalmi Szemle, 1985

1985/6 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Szeberényi Z. Judit: A szlovákiai magyar serdülők irodalmi érdeklődése

m YXštó&ékg VOA^ASdlMin

A SZLOVÁKIAI MAGYAR SERDÜLŐK IRODALMI ÉRDEKLŐDÉSE Szeberényi Z. Judit

Az irodalmi érdeklődés vizsgálata nem újkeletű a pszichológiában, fontossága pedagógiai és szociológiai szempontból egyaránt vitathatatlan. Mi elsősorban pedagógiai aspektusból közelitjük meg a jelzett problémakört, mert:

— A könyv, az olvasás, az irodalom szerepe a személyiségfejlődésben, az önnevelésbari ma sem vesztett jelentőségéből (a könyvkiadások, a könyvtárlátogatók számának nőve* kedése bizonyítja), bár a tömegkommunikációs eszközök nagyméretű térhódításának vagyunk a tanúi, s a kultúrmédiumok, úgy tűnik, megingatják hegemóniáját (kép, hang, gyorsabb konzumáció).

— Ugyanakkor számos jelzés figyelmeztet az olvasási kultúra romlására, az irodalom iránti érdeklődés csökkenésére is. Meg kell erősíteni a könyv szerepét az ember életében, hogy tudatos személyiségformáló eszközként nyúljon utána, szükségletévé váljon már az ifjúkorban, mert a növekvő szabad idő egyéni és társadalmi szempontból hasznos eltöltésének ma is egyik legértékesebb eszköze.

— Az olvasást nem a többi tevékenység ellenében, hanem azokkal párhuzamosan kell értékelni, alkalmazni. El kell fogadtatni valamennyi funkciójának a tudatosításával.

Mindennek feltétele az érdeklődés felkeltése és fenntartása a könyv, az értékes szépirodalom iránt.

AZ ÉRDEKLŐDÉS ÉRTELMEZÉSE

Az érdeklődés igen fontos és bonyolult pszichikai képződmény, személyiségtulajdonság, az egyén tartósabb irányultságát, s nem pillanatnyi átmeneti állapotát fejezi ki. Gyakran értelmezik a kíváncsiság magasabb rendű megnyilvánulásaként: az érdeklődés, az egyén közvetlen, spontán viszonyát fejezi ki a tárgyakhoz, jelenségekhez. A modern empirikus pszichológia kezdetben a figyelemmel azonosította az érdeklődést. Több- szerző megegyezik abban, hogy az érdeklődés forrása a szükségletek, ezek kielégítése folyamán jön létre. A szükséglet általános stimulátor, az érdeklődés viszont csupán a személyiség szociális életében játssza a stimulátor szerepét; az érdeklődés elsősorban