Irodalmi Szemle, 1985

1985/5 - LÁTÓHATÁR - Valentyin Raszputyin: Natasa (novella)

és hány órakor kell orvosságot, illetve injekciót kapnom. Megadóan hallgattam, s elkép­zeltem, hogyan találkozom majd Natasával, ha bejön, miről fogunk beszélgetni. Elvégre nem mindennapi találkozásnak néztünk elébe. Vártam egy napot, kettőt, hármat — Natasa csak nem jött. Persze, összegyűlhettek a szabadnapjai a soronkívüli szolgálatokért, meg is betegedhetett, sok minden történ­hetett, de én már éreztem, hogy másról van szó. Mikor végre vettem a bátorságot és rákérdeztem, azt a választ kaptam, hogy Natasa felmondott és elutazott ebből a város­ból. Mint kiderült, nem sokáig dolgozott a kórházban. Varga Erzsébet fordítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom