Irodalmi Szemle, 1984

1984/6 - ÉLŐ MÚLT - Szeberényi Zoltán: Magyar gyermek- és ifjúsági irodalom Csehszlovákiában

■elemeit az elbeszélés műfaji jellemzőivel. Szucsich Mária legjelentősebb Írásai a leányregények műfajába tartoznak. A Tavasztól télig egy tízéves leány naplója, aki élvezetes, csevegő stílusban számol be élményeiről, s akarva-akaratlanul kritikáját adja a magyar kisváros polgárságának. A szocialista ifjúsági próza legjelentősebb művelője Ilku Pál. Első gyermekirodalmi művei a Jó Barátom Kiskönyvtára sorozatban jelentek meg, két gyermekszínjáték: A munka himnusza és az Anyaszív. Az első élénk párbeszédekkel mutatja be a gyermekek számára felfogható módon az emberi munka jelentőségét és szépségét. A másik érzelmesebb, a családi kötelékek erejét bemutató, főként az erkölcsi nevelés céljait követő kétfelvonásos színjáték. Mindkét darabban voltak zenei betétek, melyeket Czabán Samu, a kor kiemelkedő szocialista pedagógusa szerzett. 1936-ban jelent meg az író fő műve, a Lendület c. ifjúsági regény. Első kiadásából jelentős fejezetek hiányoznak, az osztályharcra vonatkozó részeket törölte a cenzúra. Csak 1949-ben jelenhetett meg teljes terjedelemben. Ekkor Az osztály zendülői címet kapta. Ez a regény az első következetesen szocialista szellemű csehszlovákiai magyar ifjúsági regény. Témája az osztályharc, amely az iskola padjai közé is beszüremlik. Az értelmiségi és munkásifjúság összefogását példázza.

Az osztályharcos szellemű szocialista gyermekirodalom mellett jelentős eredményeket értek el a polgári humanista írók is. A legjelentősebb közülük Darkó István. Első ifjúsági regénye Zúzmara címen jelent meg 1926-ban. Cselekménye központjában egy gyáros uralkodni vágyó, az erőszakot, a tőke hatalmát eszményítő fia áll, vele szemben a humanizmust képviselő egyszerű diákok. Másik sikerült regénye, A felhők hőse Pá- kozdon (1928), a magyar aviatika hőskorából merít. A fordulatos, izgalmas cselekményű regény szorgalomra buzdít, nemes célratörésre, kitartásra nevel, s a szellemi és fizikai munka megbecsülésére tanít. A polgári szellemű ifjúsági irodalom másik jelentős képviselője Palotai Boris. Első írói sikerét a Péter c. ifjúsági regénnyel aratta. Cselekményében egy szegény sorsú kisdiák gyötrelmeit ismerhetjük meg, aki egy gazdag lányhoz vonzódik, de érzelmeinek egy egész világ állja útját, fűlika című művének cselekménye hasonló társadalmi közegben játszódik, de szétesőbb, az írónő sok problémát akar megoldani, így túlzsúfolttá válik a mű. A társadalmi háttér mindkét műben a gazdasági válságtól gyötört emberi sorsok alakulása, a serdülő korú gyerekek beilleszkedésének, felnőtté válásának nehéz problémái. Szombathy Viktor a két háború közötti időszak népszerű írója volt. A húszas évek közepén jelentette meg az ifjú olvasók körében ismertté vált műveit: Mikulics szárazon és vízen (1926) és Czirók Pista kalandor lesz (1927). Mindkettő hangulatos ifjúsági történet sok vidámsággal.

2. Az 1948. december 15-én megjelent Oj Szó nemcsak az anyanyelv törvényes jogainak visszaállítását, hanem az irodalmi-kulturális élet kezdetét is jelentette. Az Oj Szó később is fontos irányító szerepet töltött be kulturális életünkben, de az irodalom határozottabb fejlődésére azután kerülhetett sor, amikor további lapok is napvilágot láttak. Pl. Alkotó Ifjúság, Fáklya, A Hét (Hét], Dolgozó Nő (Nő), Irodalmi Szemle. A gyermekirodalom fejlődését az említett lapok és folyóiratok gyermekrovata segítette, de igazi támaszává csak a gyermeklapok lehettek. 1951-ben indult az alapiskolák alsó tagozatos tanulói, a szikrák és a fiatalabb pionírok számára a Kis Építő; a pionírok kulturális és politikai nevelését a Pionírok Lapja hivatott biztosítani. Ez az utóbbi a hetvenes évektől Tábortűz címen jelenik meg hetente. Mindkét gyermeklap munkatársai között megtaláljuk a legtöbb csehszlovákiai magyar írót és költőt. A leggyakrabban Dénes György, Simkó Tibor, Csontos Vilmos, Tóth Elemér, Gyurcsó István, Petrik József, Batta György, Rácz Olivér, Rényi Magda, Vígh Rózsa, Verseghy Erzsébet, Ozsvald Árpád, Gál Sándor, Zs. Nagy Lajos, Kovács Magda, Kulcsár Ferenc, Tóth László, Varga Imre és mások nevével találkozhatunk.

A verses epika művelői.A felszabadulás utáni első gyermekirodalmi mű Szűcs Béla Virágmajális c. verses meséskönyve (1955). A címadő mese a legsikerültebb: a virágok és a gyomok harcáról szól könnyen levonható tanulságokkal. A didaktikus jellegű •verses epika művelője Verseghy Erzsébet. 1964-ben díjat nyert a Kis Építő pályázatán a Veronika Szívországban című verses meséjével. A népies költészet modorában írt verses meséi erőltetetten sugalmazzák a tanulságokat. Ez a túlzó didakticizmus jellemzi a Mocskos Palkó, Cifra Olga és a Mesét mondok, gyerekek című köteteit. ír gyermeklírát, hangjátékokat is. A két legsikerültebb verses epika Simkó Tibor és Varga Imre nevéhez fűződik. 1973-ban jelent meg Simkó Karcsi kacsa kalandjai című kötete.