Irodalmi Szemle, 1984
1984/6 - ÉLŐ MÚLT - Szeberényi Zoltán: Magyar gyermek- és ifjúsági irodalom Csehszlovákiában
Egy vásott kacsa-kölyök kalandjait meséli el benne 12 fejezetben, humorosan, jó művészi és pedagógiai érzékkel. Varga Imre Sárkányölö Jankó c. műve egy mátyus- földi magyar népmese nyelvi fordulatokban gazdag, ötletekben bővelkedő verses feldolgozása. A prózai epika eredményei arról tanúskodnak, hogy az elmúlt évtizedek alatt a verses epikához mérten ennek a műfajnak nagyobb figyelmet szenteltek a csehszlovákiai magyar írók. Igazán kiemelkedő eredmény azonban csak elvétve született. Főként Rácz Olivér, Tóth Tibor, Ozsvald Arpád, L. Kiss Ibolya, Dávid Teréz, Rényi Magda, Vígh Rózsa munkásságára figyelhetünk fel. A hetvenes években három új szerző zárkózott fel az említettekhez: N. László Endre, Moyzes Ilona és Kovács Magda, mindhárom prózai mesék gyűjteményével. Rényi Magda a csehszlovákiai műmese-irodalom egyik úttörője. Témáit a természetből, a fák, rétek, erdők világából, a vadon élő állatok környezetéből veszi. A természeti ismereteket ötvözi a modern technika világának elemeivel. Meséi sohasem tanulság nélküliek, de nem kirívóan didaktikusak, az oktató-nevelő szándék feloldódik a meseszerűségben. Vígh Rózsa ugyancsak a mese műfajának művelője. Egyetlen gyűjteménye jelent meg: A pórul/árt gazdag ember (1961), melyben a népmesék eszközeit alkalmazza, s a meseírás klasszikusainak hagyományaihoz igazodik. így alakulnak ki sajátos meséi, melyek leginkább az emberi gyengeségeket teszik ellenszenvessé és nevetségessé. Gyakran a gazdagok és a szegények ellentétét, a fösvények és harácsolok világát mutatja be szociális indulattal. Dávid Teréz — az ismert drámaíró — sikeres kirándulást tett a mesék világában. A feneketlen láda kincsei (1972) címen meseregénnyé összeálló mesefűzért tett közzé. A múlt és jelen, mese és valóság tarka kavargását kapja az olvasó a falun nyaraló városi gyerekek kalandos történeteiben. Az írónő ötletesen bonyolítja a fordulatos cselekményt, szórakoztatóan és tanulságosan vegyíti a valóságot a fantasztikummal. N. László Endre az egzotikus mesetémák, távoli tájak és népek kedvelője. Szereti a természetet, az állatok világát, sokat foglalkoztatja az ember helye az univerzumban. Az indiánokról írt meséi sajátos színfoltot képviselnek meseirodalmunkban. Ozsvald Árpád egyetlen prózai művel, egy sikeres gyermektörténettel írta be nevét ifjúsági irodalmunkba. A kis postás (1965) arról tanúskodik, hogy a neves költő kitűnő adottságokkal rendelkezik gyermekirodalmi alkotásokhoz. Saját gyermekkori élményeit dolgozza fel a fordulatos és tanulságos történetben. Egy kisfiú segít a falu postáját széthordani, s a „kispostás” élményei köré odarajzolódik a régi falu, a háború a maga szörnyűségeivel, a történelem forgatagában hányódó kisember. A szerző a gyermek üde tekintetével és őszinteségével láttatja a világot, ehhez igazodik előadásmódja, stílusa. Rácz Olivér az egyik legsikeresebb ifjúsági író, szinte minden korosztálynak írt. A legkisebbeknek szól az Öcsi csacsi kalandjai, mely vidám meséket tartalmaz. Az alapiskola felső tagozatosai számára íródott a legsikeresebb ifjúsági műve: a Puffancs, Göndör és a többiek. A természeti iskolába készülő ötödikesek vidám, helyenként izgalmas kalandjait meséli el benne, kitűnő írói képességeket és jó pedagógiai érzéket tanúsítva. Minden van ebben a regényben, ami az ifjúság számára vonzó lehet: humor, kaland, feszültség, krimi stb. Nem feledkezik meg a történelmi-politikai ismeretekről sem, élvezetes módon ismerkedhetnek meg az ifjú olvasók a közelmúlt történelmének eseményeivel. Az ifjabbak számára készült A Rezeda Cirkusz, amely egy nyaralás viszontagságaira, a gyermeki képzelet tündéri játékaira irányítja olvasói figyelmét. Szerepet kap ismét a titokzatosság, a kalandvágy, a mindent betöltő humor és nyelvi szellemesség. Tóth Tibor, a korán elhunyt műfordító és kritikus posztumusz műve méltán keltett feltűnést ifjú olvasó- közönségünk körében. A köztereken, utcákon, be nem épített területeken futballozó városi gyerekek világába visz el a Pozsonyi nyár c. regénye. A rakoncátlan, csak a sport, a kaland örömeinek élő fiúk egy rokonszenves orvos segítségével ismerik meg városuk nevezetességeit, szép környékét, s nyílik fel szemük a nemesebb és értékesebb szépségek iránt is. Szabó Béla akaratán kívül lett sikeres ifjúsági író. Eredetileg nem csupán az ifjúságnak szánta a Marci, a csodakapus c. regényét. Ifjúkori élményeit írta meg egy fantasztikus történetbe beleágyazva. A mű cselekménye két korszakot fog össze: a felszabdulás előtti és utáni időszakot. A színhely a régi Pozsony, az idő a második világháború vége és a felszabadulást követő évek. L. Kiss Ibolya történelmi tárgyú regények és ismeretterjesztő célzatú elbeszélések írója. Karcolatainak gyűjteménye Tátraalji rapszódia címen jelent meg. Balassi, Madách, Jókai és mások életének
