Irodalmi Szemle, 1984
1984/9 - KRITIKA - Gyüre Lajos: Új Mindenes Gyűjtemény 2
GYÜRE LAJOS Üj Mindenes Gyűjtemény 2 Aligha gondolt arra a néhai Jó Péczely József, hogy az 1789-ben kiadott Mindenes Gyűjteményének közel egy század múltán folytatása lesz. Ám mégis így van, s mi örömmel vesszük kezünkbe immár a második kötetét az új köntösben megjelenő Oj Mindenes Gyűjteménynek. Hogy mennyire szükséges,- mennyire hézagpótló ez a kiadvány, akkor győződhetünk meg róla igazán, ha átolvassuk ezt a nem mindennapi gyűjteményt. Az öt szerző öt különböző témájú dolgozata eddig alig vagy teljesen ismeretlen területekre kalauzolja az olvasót. Kaput nyit az érdeklődők előtt, egy-egy tárgykörben ösztönzést nyújt a mélyebb Ismeretekre törekvőknek. Örömmel olvastuk Blaskovics József Gömör az oszmán-török uralom idején című tanulmányát. A rá jellemző könnyed, olvasmányos stílusban ad híradást a hódoltság idejéről, s a száraz jelentések, gazdasági kimutatások élettel, a kor levegőjével telnek meg. Ha nem is közöl újszerű adatot, ami megváltoztatná eddigi képünket a százötven éves hódoltság idejéről, de helyi jellegű adataival bepillantást nyújt városaink, falvaink életébe, termelési módjaiba, életkörülményeibe. Különösképpen hasznosan forgathatják e lapokat a gömöri regionális történelmi körök, múzeumok, iskolák szakkörei, helytörténeti klubok stb. Duka Zólyomi Norbert Fejezetek a himlőoltás történetéből című tanulmányával egy eddig teljesen feltáratlan területről jelentkezik. Tájainkon újkori eszmélkedésünk során az orvostudomány múltjáról még csak ízelítőt sem olvashattunk mindmostanáig. Az orvostörténeti kuriózumok megmaradtak a vajákosság s a boszorkányok életével foglalkozó históriáknál — a többé-kevésbé hiteles forrásmunkákra való hivatkozásnál. Az alig húszoldalnyi dolgozat számunkra hízelgő tényekről ad hírt, bizonyítva, hogy a 18. századi orvostudomány fejlődésében hazánkfiai is jeles szolgálatokat tettek, még akkor is, ha munkájukat nem kísérte világraszóló hírnév, vagy hazai elismerés. Duka Zólyomi írása bizonyos értelemben nemzeti önbecsülésünket erősíti, hagyományismeretünket gazdagítja. Bár Raymann János eperjesi orvos himlőoltási kísérletei nem értek el osztatlan sikert, mégis megilletné őt az utókor elismerése — legalább egy utcatábla erejéig. Hisz kora egyik legnagyobb gyermekbetegségére — a gyermekhalandóság 30—50 százalékát a himlő okozta — kereste s jószerivel meg is találta a gyógymódot. Az Oj Mindenes Gyűjtemény legterjedelmesebb írása az Erdélyi Géza által közreadott Gömör klasszicista építészete. Úttörő munkának tekinthető, amely sok fáradságot, időt, nagy szakmai jártasságot feltételez, és ezen a területen sem vagyunk nagyon elkényeztetve a megjelenő feldolgozásokkal. Míg népi hagyományainkat, népdalainkat, táncainkat Ág Tibor, Takács András révén nagyrészt ismerjük, addig fel- szabadulásunk óta magyar nyelvű kiadvány nem jelent meg nálunk erről a területről. Pedig ha a népdalkincs, a néptánc felgyűjtésében a 24-ik órában vagyunk, akkor ugyanezt még nyomatékosabban elmondhatjuk a hazánk területén még fellelhető klasszicista, vagy hogy egy másikat is említsek, a népi barokk építészetről, amely ugyancsak megtalálható Gömör tájain. A vidéki kúriák nagy része romos állapotban van, illetve nem rendeltetésének megfelelő funkciót tölt be. (Lásd a borsi Rákóczi- házat, amely ma már raktárnak sem használható.} Ezek felújítása sok esetben már reménytelen vállalkozás lenne. A népi barokk pedig a falvakban folyó új típusú építkezési forma miatt pusztul el. Ezért örömmel üdvözölhetjük Erdélyi Géza áldozatos vállalkozását: a még meglevő gömöri klasszicista épületekről készült, tudományos
