Irodalmi Szemle, 1984

1984/7 - ÉLŐ MÚLT - Turczel Lajos: Gyóni Géza

Téged szomjazunk eleitől fogva ... Szent arcod előtt leborulok térdre — Távoli bús nép keserű fia. Űri herék sok rab cselédje Jajgat bennem, mert Rád kell várnia. Rád, akit oly rég elnyomott az álom, (Űri beléndek altatott és mákonyj S most ébredsz frissen és fiatalon, Forradalom, S végig táncolsz a vérszagú világon. Az 1914-es évből még meg kell említeni egy olyan ^dolgot, ami miatt a mostani irodalomtörténetírás élesen elmarasztalja Gyónit. Első háborús versei megjelenése után az Ady-ellenes és Nyugat-ellenes reakció vezére, Rákosi Jenő, a Budapesti Hírlapban Ady ellen igyekezett kijátszani őt azt állítva, hogy Ady „hazafiatlan”, „nemzettagadó” magyarság-verseivel szemben a háborús Gyóni-versek az igazi magyarság-versek. Ebben az akcióban Rákosi ügyesen felhasználta Gyóni Levél Nyugatra című versét is, melynek hangnemét az első három strófával érzékeltetem: Hol vagytok most, kis „intellektüellek”, Kiket bús század baljós vége ellett? Szent Nyugat előtt rajongva térdeplők, Kik lehánytatok minden józan gyeplőt. Gúnyos mosolygók ideálra, honra, Kiknek a „New-York” volt a Pantheonja. Kik Ígértétek a szent Holnapot, S akik tegnap is hátra voltatok. Hol vagytok mostan, fránya franciások, Kis erotikák, tucatóriások? Csörög-e még a sok kis szélkereplő, Amelynek szép volt minden, ami szeplő? Magyart és múltat szánva nézdelők, Nyugati szesztől kótyagos velők, Koraszült bölcsek, véznák, betegek. Mit érez mostan horpadt melletek? Hol vagytok mostan kerge planétások? A vihar földjén csak egyet is lássak. De hol vagytok, haj? Merre csak szemem lát, Vasizmú hősök verik a gyehennát, Mely odvaiból zúgva tör elő. Csönd, kis fiúk, csönd, — beszél az erő. Nevetek mától: csiba, korcs javas! Halljátok: beszél az Erő és a Vas ... Ennek a szerencsétlen versnek a Budapesti Hírlapban való közlése után nagy vita támadt. Ady is résztvett benne és lekicsinylőén nyilatkozott Gyónlról. És Adynak igaza volt, noha ennek a Gyóni-versnek a nyilai sem ő ellene irányultak, hanem az epigonjai ellen. De a Nyugat-ellenesség határozottan kiolvasható a pátoszosan háborús­párti versből, mely mindenképpen a Gyóni-életmű negatívumai közé tartozik. Ennek ellenére ugyanúgy nem lehet érte kiátkozni a költőt, mint Ignotust sem azokért a há­borús vezércikkekért, melyekre a megdöbbent Ady a magyarság háborúban való részvételének értelmetlenségét szimbolizáló A mesebeli János című versével reagált.

Next

/
Oldalképek
Tartalom