Irodalmi Szemle, 1984

1984/7 - ÉLŐ MÚLT - Turczel Lajos: Gyóni Géza

Kedvedre volna neked az a had?

Én nem hiszem. Kérész bolygók falkája Míg fénysörényed tépázza, cibálja,

Tudom, elönt mosolygó, bús harag.

És utálod e tolva] kicsi bandát,

Mint én utálom, s kinek bátor ívén Mágnes-szekered hiába rohant át.

Mert büszke utat jár még egynehány.

Gyóni végül is nem vált Ady-epigonná, de a hatás mindvégig érezhető volt nála. Sajnos, művészileg éppen abban nem tudta követni eszményképét, ami azt nagy költővé tette: az Oj versekben megvalósított sikeres hang- és stílusváltásban.

Gyóni költői pályájának egyik ellentmondását az irodalomtörténetírás abban látja, hogy a költő az első világháború kitörésekor annak elletnére behódolt a háborús pszichózisnak, hogy korábban, 1908 és 1912 között több háborúellenes verset írt. Ezt a korai háborúellenességét az 1907-ben Boszniában átszenvedett nehéz katonáskodás váltotta ki, s annak legművészibb dokumentuma az 1912-ben írt Cézár, én nem megyek című lázadó szellemű vers volt, amely szélesebb körben ismertté és rokonszenvessé tette a költő nevét:

Vérben úszik vad hegyek orma,

Paskolja vér, paskolja ár.

S engem a halál-dáridóra Cézár parancsa vár.

Itt hagyni minden szentet, drágát,

Asszonyt, búzát, bort, dalt, zenét:

Cézár parancsa nem kegyelmez.

Kell a halál-cseléd.

Már összeszedtem kis cókmókom.

Indulni kell. Jaj, hogy lehet.

Vérben úszik vad hegyek orma.

Cézár, én nem megyek.

Nekem nem házam a te házad.

Nekem nem fáj a bánatod.

Éntőlem véres koronádat A sárba vághatod.

.. . Soracte ormán zöld az erdő,

Szívem élet-vágytól dagad.

Jer asszonyom ... A koronádat,

Cézár, védd magad.

Vagy küldj hamar pretóriánust,

Üsse szét e dacos fejet,

De bitangul a mészárszékre,

Cézár, én nem megyek.

Meg kell jegyezni, hogy ez a szép és érdekes vers is Ady igézete alatt született. Formájára, szókincsére, egész felépítésére a Gyáva Barla diák című régebbi Ady-vers gyakorolt befolyást. A verset egyébként Gyóni abban az esztendőben, 1912-ben írta, amikor a magyar politikai életben különösen éles viharok dúltak, és Tisza István parlamenti önkényeskedése a munkásság megmozdulását, nagyarányú tüntetéseit is kiváltotta. Ebben a forgatagos esztendőben Ady számos nagy politikai verse mellett olyan versek is híressé váltak, mint Babitstól a Május huszonhárom Rákospalotán és