Irodalmi Szemle, 1984

1984/7 - HOLNAP - Tóth Károly: Áz ember tragédiája szerkezetéhez (tanulmány)

szerű hitteltell embereket (és itt többes számot kell használnunk, mert nemcsak Adám, hanem a Tragédia olvasójának meggyőződéséről is sző van, éppen az jellemzi, hogy a múlt tökéletlenségét látva is hittel, .bizakodással néznek a jövőbe. Nem elég tehát csak a múltat, pontosabban a történelmet megmutatni, a jövőt is láttatni kell. (Itt, ezen a ponton is megfigyelhető az előbbi alapképlet — a bizakodó Ádám — mennyire meghatározza az álomszíneket.) A jövő azonban még nem történelem. Ha ennek alapján felosztjuk az álomszíne;ket a múlt és jövő aránya 8 : 3,ha pedig a londoni színt szigorúbban értékeljük (Madách számára ez is még csak jövőként létezett), akkor az arány 7 : 4. Ezt az arányt aligha lehet figyelmen kívül hagyni, ha történelem-, valós történelemábrázolásról beszélünk a Tragédiával kapcsolatban. Tehát elmondható, hogy nem a valós történelmet ábrázolja Madách, hanem egy megkonstruált történel­met, még pontosabban, nem is történelmet, hanem Ádám (az emberiség) egy lehetséges jövőjét. Ha pedig ez így van, akkor feltételezhető, hogy az álomszíneknek valamilyen szerkesztettsége lesz. A párizsi szín elhelyezkedésének véletlen volta így szinte telje­sen kizárható. De vajon tanúskodik-e más egyéb is e szimmetrikus megosztottságról? S itt kell legalább nagyvonalakban összefoglalnunk mindazokat a megállapításokat, melyeket az évek során oly szorgalmasan gyűjtöttek össze a Tragédia elfogulatlan tartalom- elemzői.4 Ezek az elemzések hívták fel a figyelmet arra, hogy egy helyütt töréspont található a Tragédia álomszíneiben. Kimutatták, hogy Ádám lelkesedése az álomszínek első négy színében nagyon erőteljes, hite elvakult, míg az utolsó négy színben ennek szinte nyomait se találjuk, a közbeeső három színt pedig egyfajta megállapodottság jellem­zi. Ezt megerősítette az a tény, hogy Ádám az álomszínek első felében aktív részese, átélöje, míg a színek második felében csak szemlélője, passzív kívülállója az eseményeknek. Voinovich megfigyelte, hogy Ádám az álomszínek során öregszik, és ez az öregedés szakaszosan következik be. Ezek a szakaszok meglepően egyeznek az előbbi megállapításainkkal. Az álomszínek első négy színében az ifjú lélek lelkesedése, a következő háromban az érett férfi bölcsessége, míg az utolsó négyben az aggkor lemondó csüggedése jelenik meg.5 Még véletlenül se következnek be máshol a változások, mint valahol az álomszínek közepén. Ha e színeiket megpróbáljuk ábrázolni, a következő ábrát kapjuk: A szimmetria, azt hiszem, nyilvánvaló, még ha a hatodik álomszín (Párizs) egyedisége nem jelenik is meg. Ebben az esetben ez nem sokat számít, mert egyrészt tartalmi elemzésekről van szó, másrészt a két szín, a két prágai szín, mint a későbbiekben látni fogjuk, szerves kiegészítője a párizsi színnek. Mint mondottam a későbbiekben még visszatérek erre, mégis már most szeretném feltenni a kérdést: vajon a Tragédiá­ban miért találunk két prágai színt? A másik nagy probléma a párizsi szín valós színekbe való ágyaződása — az aszim­metrikus megosztottság kérdése. Az asszimmetria nyilvánvaló. Meg kellene azonban vizsgálnunk, hogy van-e, és ha igen, milyen jelentősége van annak, hogy a párizsi szín a tizenöt szín közül épp kilencedikként foglal helyet? Ezt véletlennek kell tekin­tenünk, illetve azon körülmény következményének, hogy a párizsi színnek az álom­színekhez való helyzete a meghatározóbb, és (elméletileg) bárhová is helyeznénk, köz­vetett viszonya a valós színekhez megmaradna. így a következőt kell inkább kérdez­nünk: van-e egyáltalán összefüggés a párizsi szín és a valós színek között? Miben mutatkozik meg ez a közvetett kapcsolat? Ügy gondolom a mondanivaló szintjén egyértelműen kimutatható ez az összefüggés. Létezett és létezik egyfajta közfelfogás,6 amely Az ember tragédiája végső konzekven­ciájaként a küzdés és bizakodás szükségességét hangsúlyozza, sőt egyenesen ezzel azonosítja a mondanivalót. Nem alaptalanul, hiszen az Or utolsó megnyilatkozása a művet a következő szavakkal zárja: „Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!” Voltak, akik kissé konkrétabb jelentést kerestek e szavak mögött, ezért korba helyezve Párizs

Next

/
Oldalképek
Tartalom