Irodalmi Szemle, 1984
1984/7
A Madách Könyv- és Lapkiadó legújabb kiadványaiból a hónap 4 könyvét ajánlja az IRODALMI SZEMLE szerkesztősége Cselényi László téridö-szonata Cselényi László költészete kozmikus távlatú és zenei jellegű — ezt fejezi ki a kötetnek címet adó metafora. Lényegi vonása a végtelenséget érzékeltető és kihívó áradás, a variációk parttalansága, amelyet egybefognak a föl-fölbukkanó vezérmotívumok. Költői szemléletének alapját korunk irodalma, filozófiája és természettudományos világnézete képezi, belőlük kiindulva keresi merészen eredeti módszerekkel a művészetek örök célját, a harmóniát. Nyersanyaga mindig az élet, a megismert világ, amelyből valóságos mikrokozmoszt teremtett, még jobban megközelítve így az eszményinek, egyedül lehetségesnek elképzelt, végleges Szöveget. A kötet a Csehszlovákiai Magyar írók sorozatban jelent meg. Vincent Šikula A SÁRGARIGÓ Vincent Šikuláról, a mai szlovák próza ismert és népszerű képviselőjéről azt szokták mondani, hogy könyveiben a kisemberek szembesülnek a történelemmel. Én inkább azt mondanám — írja a könyv fülszövegében Tőzsér Árpád —: járnak- kelnek, küszködnek, szenvednek, de azért élnek és szeretnek a történelemben, fizhz a történelmet nem történelemként, hanem súlyos megpróbáltatásokkal teli, de ésszel és szívvel azért elviselhető élethelyzetek soraként élik meg. Mint A sárgarigó két főhőse: Filomena, ez a finom humorral megrajzolt, kicsit lassú észjárású, de szorgalmas és mindenkin segíteni kész falusi asszony, s férje, Janó, a nyughatatlan, helyét sehol sem találó, kicsit Švejk módján fecsegő, ágrólszakadt szegény ember. Gól Sándor AZ ÉDEN ÉS A GOLGOTA KÖZÖTT Oj verseskötetőben Gál Sándor azt a hangot folytatja, melyet a válogatott versei megjelenése előtti korszakban alakított ki. Ihletője a szülőföld, a gyermekkor, a fiatalon átélt háború, a háború utáni évek talajvesztettsége, az idő múlása, a test romladozása, a család, a közösségi gondok, a szellemi-költői tradíció. „Nagyon távol vagyok már ezektől a versektől, s ugyanakkor nagyon közel is — vallja a költő. — Hogy miért, arra nem volt, nincs és nem is lesz elfogadható válasz. Majd évtizednyi idő — gond, öröm, kudarc, siker és felismerés — van mögöttem s mögöttük. A versben megvalósuló élet kőtömbjei, az, amit csodának, anyanyelvem ünnepeinek neveztem meg magamban s magamnak egykor, az, ami az Éden és a Golgota között fölragyog vagy megsötétül... A szabadság lehetősége!” Karolina Svétlá FRANTINA Karolina Svétlá a cseh romantikus próza egyik kiváló művelője. A Frantina című kisregény a ješlédi elbeszélésciklusba tartozik. A vidék folklórja sokáig foglalkoztatta az írónőt, itt talált nyomára hősnőjének, Frantinának is, akit a föllelt emlékek tanúsága szerint környezete boszorkánynak tartott elméssége, szépsége, ügyessége miatt. Frantina sorsa mindezek ellenére tragédiába torkollik. Igazságszere- tete törhetetlen; akkor sem tud megalkudni, amikor saját boldogságáról van szó. A neves írónő érett művészettel eleveníti meg a témáját; legfőbb erénye az arányos kompozíció, az egységes stílus és a gondolati letisztultság.
