Irodalmi Szemle, 1984

1984/4

A Madách Könyv- és Lapkiadó legújabb kiadványaiból a hónap 4 könyvét ajánlja az IRODALMI SZEMLE szerkesztősége Vozári Dezső VARÁZSLAT NÉLKÜL Vozári Költészete a két háború közti csehszlovákiai magyar lírában mindenek­előtt nyelvi kultúrájával, formaművészeté­vel tűnt ki. Lírájának villoni hetykesége csak álarc, amely mögött mindenkor a nép sorsáért, a jövőért való aggódás rej­lik. Vozári sohasem lakkoz, nem szépít, nem finomkodik, mindig a maguk nevén nevezi a dolgokat, ám ez az illúziótlanság nem jelent hitetlenséget, sem szkepszist. A fasiszta veszély fokozódásával hangja mind határozottabbá válik, az értelem ne­vében szembehelyezkedik mindenfajta diszkriminációval, jogtiprással és barbár­sággal, kidomborítva a politikus írástudó felelősségét. A kötet a Csehszlovákiai Ma­gyar írók sorozatban jelent meg. Koncsol László VIZESNAPLÖ Nem könnyű, talán nem is lehetséges Koncsol László verseskönyvének műfaját meghatározni. Játékossága, derűs harmó­niája, természetközpontúsága a gyermek­versek világához közelíti, gondolatiságá­ban, bölcsességében azonban a felnőttkor élettapasztalatai szűrődtek le. Könyvében mindegyik vers egy-egy fejezet, a témá­kat pedig a víz, a vízcseppek folyton vál­tozó, alakuló világá szolgáltatja. Koncsol verseit ritka műgond, formai gazdagság és ellenállhatatlan zeneiség jellemzi; költői értékei mellett főként nyelvi sokszínűsége, kristálytiszta magyarsága teheti emléke­zetes olvasmánnyá. Miroslav Válek SZö Miroslav Válek költészete ma vitathatat­lanul a szlovák líra egyik vezérszólama. Új versciklusa, a Szó a kommunista elkö­telezettségű modern költő ats poeticája s egyúttal a szerző művészi vívmányainak (az imaginációnak, a racionális megisme­résnek, az iróniának, a provokáló szójáté­koknak s a tüntető külső formának, pél­dául a csengő-bongó rímeknek) a szinté­zise is. Miroslav Válek „hosszúversét” Tandori Dezső ültette át magyar nyelvre. Vladimír Mináč HOLTAK ÉS ÉLŐK Vladimír Mináč Holtak és élők című re­génye még 1959-ben íródott (magyarul el­ső kiadásban 1962-ben jelent meg), de mondandója máig eleven és időszerű. A mű — mint annyi más irodalmi alkotás a szlovák irodalomban és Mináč oeuvre- jében — a Szlovák Nemzeti Felkelésről szól, de Mináč korábbi „felkelés-regényei­től” eltérően itt a negyven évvel ezelőtti eseményeket nemcsak a hősök szemével látjuk, hanem egy kicsit történelmi alul­nézetből is: a szenvedő kisemberek sze­mével. A regény a szlovák irodalom reprezentatív alkotásait bemutató A Szlo­vák Irodalom Könyvtára sorozatban jelent meg, Tóth Tibor tolmácsolásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom