Irodalmi Szemle, 1984

1984/10 - ÉLŐ MÚLT - Zalabai Zsigmond: „Lakodalom van a mi utcánkban” II.

De más fejkötőt kell viselned néked már, Hogy mondhasson rátok a nyelvem szép áldást. Szerencse mint fö kincs közietek lakozzék, és balra tőletek sohasem távozzék. Terjedjen éltetek sok jó esztendőkre, az a nap és óra haladjon későre, melyen majd eljuttok a végső lépcsőre, a mennyei Ortól rendelt határkőre. Akkor nyitva legyen a szép égnek (határa?), Hogy felmehessetek Sión szent halmára. E szó mondásom. A menyasszonykontyolásra, mint említettem, régen a lagzi másnapján, hajnaltájt kerülhetett sor. Ezt abból a belső rímekkel ékesített prózai köszöntőből tudjuk, amely- lyel a „kánlátók” duruzsbája üdvözölte az új asszonyt: „Jó reggelt, kedves húgom, igen örülök, hogy friss jó egészségben találtunk. Ezen tisztes koronát, melyet az Űrnak rendeléséből a fejedre tűztek, viseld egészséggel, hü férjeddel pedig éljetek boldogul. Szívetek terhelve ne legyen bánattal, távozzék tőletek minden ízetlenség, ne érje éltetek soha keserűség. Minden lépésieket áldja meg a jó ég. Szívemből kívá­nom. E szó mondásom." Ezek után a vőlegény duruzsbája hangos szóval adta hírül, hogy kezdődik a me­nyecsketánc: lm, itt áll előttünk az ifjú menyasszony, Hogy menyecskefővel először mulasson. Minden vendégének egy nótát juttasson, Aztán az árából új cipőt varrasson. Táncoljon hát vele mindenki egy kurtát, De le ne tapossák a cipője sarkát. Gondoljanak arra, hogy drágáért varrták, Így hát kenjék meg jő bankóval a markát. Az asztal közepén van egy üres tányér, Én kezdem a táncot, a többi még ráér. Addig menjenek el sok nehéz bankóért, Húzd rá, cigány, húzd rá az új házaspárért! Ezzel kézről kézre jár az asszonnyá lett menyasszony, gyors csárdás hangja mel­lett, mindenki fordul vele néhányat, föl-fölhangzik a hangos biztatás: „Eladó a meny­asszony!”, hull a tányérba a pénz, az első útravaló ez új házaspárnak közös életük kezdéséhez. A táncot a vőlegényből lett „új ember” zárja, aki a legnagyobb összeget teszi a tányérba, mintegy megvásárolva az új asszonyt, akit kiragad a táncolők köré­ből, s a házba fut vele. A menyecsketánccal befejeződik a lagzi szertartásszerű része. A kötetlen mulatozás azonban nem; az jó ideig virtuskodva folyik még tovább: Jancsi vasárnap este, Jancsi vasárnap este, Jancsi vasárnap este későn ért a csapszékbe, későn ért a csapszékbe. Édesanyja utána, édesanyja utána, édesanyja utána: Jancsi fiam, jöjj, haza, Jancsi fiam, jöjj, hazai

Next

/
Oldalképek
Tartalom