Irodalmi Szemle, 1983
1983/1 - Zalabai Zsigmond: Próbák népe II.
mire a két küldött felszólította, jelenjék meg a nádor előtt. Ám Lévai — mintegy annak bizonyítékaként, hogy a Mohács előtti időkben erősen megbomlott már a rend — fütyült a felszólításra! Egy 1505-ös oklevél ugyanis Zsigmondot ismételten felszólítja, hogy megidézési kötelességének tegyen eleget. A családi perpatvar végül azzal ért véget, hogy a Podmanini család néhány évre megkapta Szakállost és Perőcsényt; Pásztó azonban maradt továbbra is a két uraság, Lévai és Haraszthy kezén. 1508-ban a két úr együttesen tesz panaszt a jobbágyaikon elkövetettt hatalmasko- <Jások miatt. Míg az előbbi eset a kor birtokszerzési kísérleteibe, pörösködéseibe, a nagyurak világába nyújt bepillantást, addig a mostani a jobbágyi kiszolgáltatottságra -vet éles, a Mátyás utáni sanyarú közállapotokba bevilágító fényt. A hatalmával gátlástalanul visszaélő, erőszakoskodó új csákmáté pedig nem kisebb ember volt, mint Bakócz Tamás. Bár ez időben már esztergomi érsek, megvesztegethetőségéről és vagyonának minden úton-módon való gyarapításáról volt hírhedt. A Börzsöny vidéken is — ahol számos falut bírt — követett el egyet s mást. 1500-ban Zalabáról vitetett el háromszáz kéve gabonát, 1507-ben pedig Szakái János tisztje révén bernecei és szálkái jobbágyainak parancsolta meg, hogy Perőcsényből hordjanak el ezer kévényit. Ugyanazon évben a mikolai vámost Börzsönyben úgy megverette, hogy az sérüléseibe belehalt. Ipolypásztó egyik jobbágyát, Karácsony Pétert pedig (aki valószínűleg Esztergomból jövet vagy oda menet tartózkodott a szálkái országúton) egyszerűen megölette ... Űjabb oklevelek: újabb adalékok a kor állapotaihoz, birtokpereihez, birtoktömörítő mesterkedéseihez. 1522-t írunk. Meghal Haraszthy Ferenc; pásztói fél birtokrészét Lévai Zsigmond lefoglalja magának. Ugyanezen évben feleségül veszi az elhunyt leányát, Katalint; a két birtokrész így szépen összeolvad. Azaz összeolvadna, ha nem ■volna — kettejükön kívül — egy harmadik érdekelt is. De van. Mégpedig nemzetes Batthyáni Zsófia asszonyság, aki Haraszthy Ferencnek volt a neje. Igaz, hogy Lévai Zsigmond anyja után csak a második; az is, hogy alig egy évig. Am a rövid ideig tartó frigy megkötésekor Haraszthy Ferenc hitbérül neki adta Vámosmikola, Perőcsény, Zalaba s Pásztó mezőváros fele részét. A nemzetes úrasszony fölpanaszolja, hogy Zsigmond a fönti falvakat visszavette tőle; mi több: lefoglalta ékszereit, ruháit, vagyontárgyait is, melyek pedig a lévai várnak őt megillető lakosztályaiban voltak. Zsófia úrasszony sérelmezi, hogy a várból — jóllehet abban várnagyot és kulcsárt, gyalogosokat és szolgákat tartott, sőt javainak gyarapítására vendégfogadót is nyitott benne — a minden törvényességet áthágó Lévai Cseh Zsigmond egyszerűen kitiltotta őt.. . A pörösködés ellenére Ipolypásztó továbbra is a Lévaiak birtokaként tűnik föl. 1524- ?3en Zsigmond második feleségét iktatják Pásztó s vele egyetemben Szokolya, Szakál- los, Perőcsény, Mikola birtokába. Zsigmond tehát — első felesége, Haraszthy Katalin halála után — újra megnősült. Ha már, akkor „okosan”. Olyan nőt választott magának, íetrovits Annát, aki révén rokonságba kerülhetett Szapolyai Jánossal, a Dózsa-féle parasztlázadás leverőjével, a köznemesség körében roppant népszerű politikussal, kinek nem kisebb tervei voltak, mint hogy királlyá koronáztatja magát. Szapolyai keze is benne lehet abban, hogy — alig két évvel a Batthyányi Zsófiával szemben elkövetett törvénytelenségek után — a Lévai család birtokában van Pásztó, a benne levő „kőház”- .zal és „nemesi kúriá”-val egyetemben. E két épület Lévainé Petrovits Annát megillető birtokjogát az oklevél külön hangsúlyozza. Miért? Bizonyára mások (a Battyhányi tábor?) is igényt tarthattak rá. Az iktatás, amelyre Pásztó mezővárosában Szent Bertalan apostol ünnepén került sor, az oklevél szerint nem folyt le simán: „többen is tiltakoztak” ellene. Hogyan, miként? A választ a középkori jog- és szokásrend adja meg. Az iktatás abból állt, hogy a birtokosjelöltet a királyi biztos s egy hiteles hely képviselője kézen fogva bevezette a birtokra, ahol a szomszédoknak s az ügyben érdekelteknek is meg kellett jelenniük. Nem .-csak — sőt nem elsősorban — azért, hogy az ünnepélyességet növeljék. Hanem hogy -választ adjanak a kérdésre, van-e kifogásuk a birtokba iktatás ellen. Ha volt — mint .■ez esetben is — a királyi bíróság elé idézték őket, amely hosszadalmas kivizsgálást, tanúskodást, oklevélbemutatást rendelt el, hogy az ügyet végül is le tudja zárni. Pásztó egyelőre maradt a Lévaiak kezén. Am már nem sokáig. Jellemző a korabeli ■állapotokra, hogy pártharcok miatt csúszott ki belőle. Lévai Cseh Zsigmond ugyanis ^nemcsak rokona volt Szapolyai Jánosnak, hanem odaadó híve, támogatója, fegyvertársa
