Irodalmi Szemle, 1983

1983/6 - ÉLŐ MÚLT - Hegyi Ferenc: A szenei Collegium Oeconomicum

'mia, Geometria, et vulgari et subterranea, Architectura etiam civili, singulári ac inde- fessa industria versatum fuisse, primisque constanter adnumerari meminisse. Ad mores •quod attinet eos semper graves pacatos ac exemplares praestulit ut ideo omnium bene- volentia et gratiis commendari sit dignus. In quorum fidem has ei manu nostra sub- scriptas et sigillo ejusdem Collegii munitas damus. Szenczini, apud Scholas Pias die 29 Augusti 1769. P. Christoporus Konya a Stmo Nomine Jesu Collegii Regii Szencziensis Rector m. p.65

Szerencsés véletlen juttatta kezünkbe Bodó János diplomáját is. Több szenei oklevél •ez ideig nem ismeretes.

8. A szenei tanítványok pályaválasztása. A Collegium Oeconomicum végzett diákjai a legkülönbözőbb állásokban helyezkedtek el. Van, aki hazament gazdálkodni (Lehner József), a másik uradalmi tisztséget vállalt (Máthé György), vágy katonai pályára lépett (Bogáthy Pál, Freudhoffer Ferenc).66 A legtöbben azonban a Kamaránál és a megyéknél kaptak állást eleinte mint seribák, accessisták, exactorok, előbb vagy később azonban mérnöki munkakörhöz jutottak, hiszen a telepítések, kataszteri felmérések, csatornázások, folyószabályozások sok mérnököt kívántak. Nem ismételjük itt azokat, akiket a műszaktörténeti irodalom már ismer és tudja róluk, hogy Szencen tanultak; csak azokat említjük meg, akiket eddig még nem sikerült agnoszkálni.

Az úttörő magyar vízimérnökök közül a szenei Collegium Oeconomicum hallgatói voltak:

Gannay János (1774-től Szencen) 1789-ben felvette Eszék környékén az ottani nagy mocsárvidéket gazdag vízrajzával: 1:105 000 léptékben. Térképét a keszthelyi Festetics- levéltár őrzi. Mák Sebestyén 1776. dec. 21-i leveléből tudjuk, hogy Gannay a kollégium két horvát alapítványi helyének egyikét töltötte be. A tűzvész után egy ideig Szencen maradt.

Milecz György (1764—63 Szencen) kamarai mérnök. Vízrajzi szempontból legérdekesebb képe a Fekete-Tiszának körösmezei szakasza. Pályája csúcsán a cs. és kir. sóbányafelügyelőség főigazgatója, asszesszor, a máramarosi kerületben a szigeti bányakapitány.

Milecz Imre [1764—66 Szencen), egyike a legkorábbi kamarai mérnököknek. Neki tulajdonítják a Nemzeti Múzeum térképtárában őrzött, kéziratos vízi és szárazföldi sóúttérképet (Pozsony 1773, 1781). Két példányban van meg, kartogramnak is vehető, mert a folyók mellett húzott vékony, vörös vonalak száma jelzi az évente szállított só mennyiségét.67 — A két Milecz testvér, György mint végzett rétor, Imre filozófiai és jogi végzettséggel, anyjuk Milecz Erzsébet asszony kérésére és Nyitra ajánlására nyert felvételt Szencre. Amint a két testvér befejezte tanulmányait, azonnal állást kaptak Pozsonyban a Kamaránál megyei geometra-adjunktusi beosztásban. Életpályájuk töretlenül ível felfelé.68 Imre kezdő műve egy másolat, a titeli csajkások és ,a bácsi kamarai uradalom birtokhatárvonalának és környékének térképe. Már kiforrott térképíró.69 Mint fivére, ő is a sóbányászatnál érvényesült: Sóvárott bányaigazgató lett.

Quits Antal (1769—71 Szencen) Bács megye mérnöke. A Bács megyei Urszentivánt vette fel 1785-ben részletes vízrajzával. Két társával elkészítette a Sárvíz lecsapolásáról való térképet. A Görögatlaszban Bács-Bodrog megye az ő műve. Tudjuk, hogy „Ant. Quits Convictor” volt.70

Sándor József (1771—74) a Tisza árterületén Füred és Poroszló közt tervezett töltés- utat; a Tisza-szakaszt részletesen rajzolja minden vízrajzi elemével. Moson megye ajánlotta Szencre mint első éves filozófust.

Szüllő József (1764—66 Szencen] kamarai mérnök. A Fehér-Körös egy-egy szakaszát térképezte. Baranya megye ajánlotta a kollégiumba, ahol 1764. márc. 22-én kezdte meg tanulmányait. Jeles diák, mindig az elsők közt van. Tanulmányai végeztével Galántán özv. Eszterházy grófnőnél kapott számfejtői állást, de hamarosan ex officio excidit, 'mert egy református nemeslányt jegyzett el.71 1782-ben elnyeri a kamarai építészeti állást; saját libellás műszere van, amelynek a rajzát mellékeli a pályázathoz. A mérőasztalt (mensa praetoriana) nem tartotta elegendő szabatosságának: egy zsebben hordozható műszert szerkesztett, amelyet asztrolábiummal kombináltan használt. „Ügyes mérnök lehetett” — mondja Bendefy.