Irodalmi Szemle, 1983
1983/6 - ÉLŐ MÚLT - Hegyi Ferenc: A szenei Collegium Oeconomicum
Vertics Ferenc a Sió lefolyásának és a Répce Moson megyei szakaszának térképét készítette el. Vertics József (1769—71) Békés, Csanád és Csongrád megye hites geometrája. Legnevezetesebb alkotása a Maros Csanád megyei szakaszának térképe 123 medermetszettel. „Térképeivel és medermetszeteivel megelőzte a maga korát” — állítja róla Fodor. A két Vertics testvér: „Hic erat Jaurino Vertics, qul accepit hinc secum fratrem suurn Viennam cui dedi commissionem pro libris et penicillis 50 ac antiquis instrumentis. a Sossleben adferendis.” Nyilván az ifjabb, József volt a Collegium Oeconomicum növendéke, hiszen Ferenc akkor már Moson és Győr megyében dolgozott. A fenti idézetből gyanítható, hogy Győrben is lakott.72 A szakirodalom a XVIII. század végéből és a XIX. század első évtizedeiből felsorol vagy 10 olyan gazdasági földmérőt is, akik Szencen tanultak. Kiegészítésül közöljük: Bukovits Antal (1771—74 Szencen) ún. kamarai alumnus, a palocsai (Sáros m.) har- mincados fia, mint végzett szintaxtista került a kollégiumba a Kamara ajánlatára.73' Később Zemplén megyében készített birtoktérképeket. A múlt század elejének hatalmas kartográfiai vállalkozásában, a Görög—Kerekes— Marton-féle „Magyar Átlás” elkészítésében is részt vett több szenei diák egy-egy vármegye térképének elkészítésével: Zanathy Antal (1771—74 Szencen) Csongrád megyét, Szalaky Gábor (1764—66 Szencen) Torna megyét, Vertics József Csongrád megyét^ Quits Antal Bács megyét dolgozta ki.74 A XVIII. század végéről fennmaradt nem sok kéziratos megyetérkép közül háromnak a szerzője szintén szenei diák volt: Andrássy Antal (1774—77 Szencen és Tatában). Fehér megyének út- és vízrajzát készítette el. Ennek a térképnek már fokbeosztása is van. Nem volt királyi alapítványos, hanem ún. convictor solvens. Mak S. levelének hátlapjára írt feljegyzésből tudjuk, hogy a tűzvész után 1777 januárjában érkezett Tatába tanulmányai folytatására. Knezik Imre (1767—69 Szencen) Abauj-Torna megyei térképe szép, színes tusrajz. Szerzője Szencen a második kurzusban tanult, de egy év késéssel (1767-től) kezdte tanulmányait, mivel egy kizárt alumnus helyébe vették fel utólag.75 1768-ból való vizsgatérképe megvan az Országos Levéltárban. Mattyasovszky Józsefről (1767—76 Szencen) a Mak-féle levél hátasítmányán ez olvasható: „Dicitur non amplius rediturus”. A tűzvész után tehát nem folytatta tanulmányait. 1781-ből származó miniatűr térképe Szepes megyét adja.76 Szepes megyei nemesifjú, akit megyéje ajánlott alumnusnak. Az Országos Levéltárban jó állapotban megmaradt egy rendkívüli művészettel, aprólékos gonddal írt haragoszöld tónusú, színes 141 X 40 cm nagyságú XVIII. sz. végi Térkép, amely a máramarosi határ hegycsúcsait, részletes úthálózatát, vízrajzát, az országhatárt, a határon átvezető utak mentén emelt és betörés veszélyekor ledönthető- 28 db, számmal megjelölt fatorlaszt, továbbá betűvel megjelölt 4 kereskedői veszteglőhelyet és a bocskói kamarai uradalom rajzát adja. Aláírása: „Delineavit Jo. Marolt”. Nyilván azonos a szenei kollégiumba 1764. dec. 3-án felvett Maroldt Józseffel, az első kurzus (1764—66) királyi alapítványos kamarai alumnusával. A személyével foglalkozó 4 szűkszavú aktából annyit tudunk meg, hogy 16 éves, Máramaros megyei, apja a bocskói kamarai uradalom tisztviselője. A térkép az aláírásból ítélve, talán másolat.. A Mária Terézia-féle katonai célú felmérések térképeivel összevetve, megállapítható, hogy nem azok másolata. Valószínű azonban, hogy mint helybelinek módjában volt felhasználni a katonai mérések adatait. Ha másolat volna is, művészi kivitele miatt talán kora legszebb térképének mondható. Finom és bátor hernyó- és pillacsíkozása és adatgazdagsága ellenére is tiszta áttekinthetősége miatt megcsodáljuk.77 A felsoroltakon kívül még számos diákunk működött mérnöki pályán és foglalkozott térképírással. Ebből ne gondoljuk, hogy a szenei iskola in suo genere mérnökképző iskola volt. A korszaknak már említett mérnökigénye az oka, hogy aránylag sokan mentek erre a pályára az intézet végzett növendékei közül. Állításunkat igazolja, hogy az intézetben tanított egyéb tudományokban kiváló hallgatók hajlamaiknak jobban megfelelő pályán kerestek boldogulást. Ilyen:
