Irodalmi Szemle, 1983

1983/5 - NAPLÓ - Turczel Lajos: Búcsú Berecz Kálmántól

Búcsú Berecz Kálmántól A nagyhírű sarlós mozgalom vezetőségi és élvonalbeli tagjainak sorai egyre rit­kulnak. A nemrég elhunyt Dobossy Imre, Jócsik Lajos, Csáder Mihály és mások után most. 1983. március 19-én Berecz Kálmán dőlt ki a sorból, aki az említet­tekhez hasonlóan a Sarló alapító és veze­tőségi tagja ^volt. Berecz 1907. jún. 25-én Tardoskedden született. A középiskolát Budapesten és Érsekújvárott, a jogi tanulmányokat pedig Pozsonyban végezte. Már 1926-ban bekap­csolódott az egyetemi ifjúság mozgalmai­ba, s a Csehszlovákiai Magyar Akadémi­kusok Szövetségének választmányi tagja, majd titkára volt. A Sarló 1931-es kong­resszusán A kisebbségi kérdés megoldása címen tartott előadást, mely A Sarló je­gyében című akkori kiadványból ma is ol­vasható. Első publikációi az ifjúsági mozgalom sodrában születve mozgalmi kérdéseket feszegettek és a főiskolai ifjúság rövid életű, de nagyszerű folyóirataiban: a Ma­gyar Diákszemlében és a Jövőben jelen­tek meg. Később nagyszabású kisebbség­politikai tanulmányokat írt, s ezeket a Magyar írásban, Űj Szellemben, Érsekúj­vár és Vidékében, az erdélyi Magyar Ki sebbségben stb. publikálta. A Léván 1937- ben kiadott Kisebbségi problémák című tanulmánygyűjteményben A kisebbségi kérdés mai állása címen jelent meg írása. Az egyetemi tanulmányok elvégzése után Érsekújvárott működött, mint ügy­védjelölt, majd közigazgatási tisztviselő, és a SZMKE helyi szervezetének titkára­ként olyan magas színvonalú és haladó szellemiségű előadássorozatot szervezett, hogy azt a népfrontos-kommunista Magyar Nap is lelkesen méltatta. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Iro­dalmi és Művészeti Társaságnak, a Magyar Kisebbségi Társaságnak és egyik szervező­je a demokratikus kulturális egyesületek népfrontos-antifasiszta összefogását szor­galmazó Tavaszi Parlamentnek. A bécsi döntés utáni években az Érsekújvár és Vi­déke hasábjain síkraszállt a magyarorszá­gi szlovák lakosság nyelvi jogaiért. Ezért és más „bűnökért” az uralomra jutott nyi­lasok hajszát indítottak ellene (és az egy­kori sarlós társak: Balázs András, Dobos­sy Imre ellen Is). 1946 óta Magyarországon (Budapesten) élt és a lakosságcsere végrehajtása ide­jén a magyar kormány meghatalmazottja­ként működött. 1948-tól 1972-ben történt nyugdíjazásáig vállalati jogi előadó, majd jogtanácsos volt. A sarlós hagyományok ápolásában nyugdíjasként is nagy aktivi­tást fejtett ki, s egyik kezdeményezője és munkatársa volt az Ez volt a Sarló című 1978-as kiadványnak. Berecz Kálmán értékes mozgalmi és publikációs tevékenységét haladó hagyo­mányaink részének tekintjük és az el­hunyt emlékét szeretettel megőrizzük. Turczel Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom