Irodalmi Szemle, 1983
1983/5 - NAPLÓ - Turczel Lajos: Búcsú Berecz Kálmántól
Búcsú Berecz Kálmántól A nagyhírű sarlós mozgalom vezetőségi és élvonalbeli tagjainak sorai egyre ritkulnak. A nemrég elhunyt Dobossy Imre, Jócsik Lajos, Csáder Mihály és mások után most. 1983. március 19-én Berecz Kálmán dőlt ki a sorból, aki az említettekhez hasonlóan a Sarló alapító és vezetőségi tagja ^volt. Berecz 1907. jún. 25-én Tardoskedden született. A középiskolát Budapesten és Érsekújvárott, a jogi tanulmányokat pedig Pozsonyban végezte. Már 1926-ban bekapcsolódott az egyetemi ifjúság mozgalmaiba, s a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének választmányi tagja, majd titkára volt. A Sarló 1931-es kongresszusán A kisebbségi kérdés megoldása címen tartott előadást, mely A Sarló jegyében című akkori kiadványból ma is olvasható. Első publikációi az ifjúsági mozgalom sodrában születve mozgalmi kérdéseket feszegettek és a főiskolai ifjúság rövid életű, de nagyszerű folyóirataiban: a Magyar Diákszemlében és a Jövőben jelentek meg. Később nagyszabású kisebbségpolitikai tanulmányokat írt, s ezeket a Magyar írásban, Űj Szellemben, Érsekújvár és Vidékében, az erdélyi Magyar Ki sebbségben stb. publikálta. A Léván 1937- ben kiadott Kisebbségi problémák című tanulmánygyűjteményben A kisebbségi kérdés mai állása címen jelent meg írása. Az egyetemi tanulmányok elvégzése után Érsekújvárott működött, mint ügyvédjelölt, majd közigazgatási tisztviselő, és a SZMKE helyi szervezetének titkáraként olyan magas színvonalú és haladó szellemiségű előadássorozatot szervezett, hogy azt a népfrontos-kommunista Magyar Nap is lelkesen méltatta. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, a Magyar Kisebbségi Társaságnak és egyik szervezője a demokratikus kulturális egyesületek népfrontos-antifasiszta összefogását szorgalmazó Tavaszi Parlamentnek. A bécsi döntés utáni években az Érsekújvár és Vidéke hasábjain síkraszállt a magyarországi szlovák lakosság nyelvi jogaiért. Ezért és más „bűnökért” az uralomra jutott nyilasok hajszát indítottak ellene (és az egykori sarlós társak: Balázs András, Dobossy Imre ellen Is). 1946 óta Magyarországon (Budapesten) élt és a lakosságcsere végrehajtása idején a magyar kormány meghatalmazottjaként működött. 1948-tól 1972-ben történt nyugdíjazásáig vállalati jogi előadó, majd jogtanácsos volt. A sarlós hagyományok ápolásában nyugdíjasként is nagy aktivitást fejtett ki, s egyik kezdeményezője és munkatársa volt az Ez volt a Sarló című 1978-as kiadványnak. Berecz Kálmán értékes mozgalmi és publikációs tevékenységét haladó hagyományaink részének tekintjük és az elhunyt emlékét szeretettel megőrizzük. Turczel Lajos
