Irodalmi Szemle, 1983

1983/4 - Rácz Olivér: A világ vége előtt két óra harminc perccel (elbeszélés)

centiméternyire feléjük a fejét. — Ha valóban bekövetkezne a világ vége, ők akkor is csak kuncognának.

— Azért fiatalok — vélte Mammie.

— Pszt — mondta Edna, a képernyő felé intve. — Figyeljetek csak! (Ügy látszik, mégiscsak érdekelte a világ vége.)

A képernyőn egy komoly, jól öltözött úriember ült a mikrofon elé.

Kedves nézőink'— mondta elfogódott és nagyon ünnepélyes hangon —, most kiadott műsorunktól eltérően, tudományos szakértőnk, Howling-Bowling professzor előadását hallják a beállott rendkívüli eseménnyel kapcsolatban. Kérem, professzor — fordult a mellette ülő, idősebb, pápaszemes úrhoz —, tartsa meg előadását... De ha szabad kérnem — mondta halkabban —, minél tömörebben, kivételesen, tekintettel a rendelkezésünkre álló, erősen korlátozott időre ... Már csak két óra harminc — nem is: két óra huszonhét percünk van hátra...

A professzor bólintott, a képernyőn pedig feltűnt a szokásos szövegközti reklám. Valami arcápoló szeré, feltehetően. De aztán sietve leszedték a képernyőről; nyilván nem tartották teljesen időszerűnek.

— Hölgyeim és uraim — kezdte ä professzor lelkesen és fülsértőén recsegő hangon —, a helyzet nemcsak szokatlanul válságos, hanem — tudományos szempontból — fölöttébb érdekes!

— Valami parodista — vélte Boyd mérgelődve. — Ilyen marhaságot még sci-fiben sem hallottam soha.

A professzort ekkor mondata kellős közepén elseperték a képről. A csinibaba jelent meg helyette.

— Kedves nézőink — mondta sugárzó mosollyal —, közvéleménykutatóink megbízható felmérései szerint nézőink közül számosán nem hajlandók komolyan venni elhangzott rendkívüli híradásunkat. Ezt az időközben beérkezett telefonhívások is tanúsítják. íme.

Papírlapokat vett elő, olvasni kezdte:

„Kérem, legalább a Hálaadás napján ne rémisztgessék fölöslegesen az embereket!“. Mrs Brown, Cleveland.

„Játszatjátok az eszeteket, ti fafejűek?“. Mr Jimmy Wite, New York, Bronx.

„Hívják fel a zsarukat, legalább kivételesen ők is csináljanak valamit!“. Mr Jones Talbot, Ohio.

„A hülyeségeitekkel pedig nyaljátok ki a —“ de ennyi talán elég is lesz — pillantott sietve a karórájára a csinibaba —, kérem, higgyék el, hogy híradásunk halálosan komoly. Éppen ezért az Elnök úgy döntött, hogy szabadságát megszakítva, személyesen erősíti meg a hír komolyságát. Kérem, őrizzék meg nyugalmukat!

Boyd kezdett begerjedni.

— Micsoda marhaság! Őrizzék meg nyugalmukat! Mintha a stewardess hangját hallanám a repülőgépen, amikor ia gép váratlan légtölcsérbe kerül. Kérem, csatolják be biztonsági övüket!... És ha valóban komoly a dolog, akkor hogyan kell megőriznünk a nyugalmunkat, mi?

Az Elnök komoly, méltóságteljes arcvonásai jelentek meg a képernyőn.

... komoly ... válságos ... elkerülhetetlen ... bízom az Államok polgárainak fegyelmezettségében..

— Ez is valami parodista lesz — vélte Frank a pamlagról bizonytalanul.

— Az ég szerelmére, nem tudsz egy percig csendben maradni, Frankie — kiáltott fel Mammie. — Nem látod, hogy figyelek?

De a képernyőn akkor már újra Howlin-Bowling professzor szónokolt:

... ami azzal is bizonyítható, hogy alfa mínusz köbgyök gamma plusz epszilon a végtelenedik hatványon... éppen ezért biztosra vehető, hogy Földünk