Irodalmi Szemle, 1983
1983/4 - Jaroslav Hašek: Dekameron (IX.)
„KRESZTNI HOD” Jerohimov, az általam leváltott városparancsnok parancsot adott a forradalmi tveri ezrednek, hogy harci rendben vonuljon ki a városból és táborozzon Se a város mellett, maga pedig eljött, hogy búcsút vegyen tőlem. Biztosítottam róla, hogy ha megint valamiféle kellemetlenséget akar az ezredével véghez vinni, a tveri ezredet leszereltetem, őt pedig a front forradalmi hadbírósága elé állítom. Elvégre is nyílt kártyákkal játszunk. Tovariš Jerohimov a maga részéről nagyon őszintén biztosított, hogy mihelyt a péter- vári lovasezred elhagyja a várost, a Kis Bugulma fölötti dombon akasztat föl, hogy minden oldalról látható legyek. Kezet fogtunk és. a legjobb barátokként váltunk el egymástól. Miután Jerohimov az ezredével együtt eltávozott, kényelmes elhelyezést kellett biztosítanunk a pétervári lovasságnak, amely teljes egészében önkéntesekből állt, és ki kellett takarítani a kaszárnyát. Elhatároztam, mindent megteszek, hogy a pétervári legények jól érezzék magukat Bugulmában, és nehogy egy szép napon fellázadjanak. De kit küldjék el kaszárnyát takarítani, felmosni ott a padlót és mindent rendbe tenni. Csakis olyat, aki semmit sem csinál. A helybeli lakosok közül mindenki csinál valamit és dolgozik. Sokáig töprengek, míg eszembe jut, hogy van Bugulma mellett egy nagy apácakolostor, a Preszvjatoj bogorogyici monostor, ahol az apácák nem csinálnak semmit, csak imádkoznak és egymással társalognak. A következő hivatalos leiratot küldtem tehát a kolostor igumenjének (apátnőjénekj: Bugulma város katonai parancsnoksága No. 3896. Gyejsztvujuscsaja armija A Preszvjatoj bogorogyici kolostor igumenje polgártársnőnek
