Irodalmi Szemle, 1983
1983/4 - Fábry Zoltán: Svejk védelmében
katonának helyzetében, aki az első világháborúban egy húszfilléres ásóval egy méter mélyre ásta be magát a földbe, és így győzött az ágyú íelett, mely százezer koronába került. És mégis: az atomfegyverek ellen is védelmet nyújthat az édes anyaföld, és nagyon jó védelmet.” Kézzel-lábbal, foggal-körömmel, paragrafusokkal és tiltó rendelkezésekkel, börtönnel, tűzzel és máglyával védekeztek Svejk ellen, és most ők maguk azok, akik az új háború reklámcéljára Svejket kénytelenek feltámasztani, felhasználni. Csak így további Csak beépíteni Svejket: a destrukciót, a leleplezőt, a nevetségességet, a dinamitot. Svejknek, a porszemnek nem kell sok: egy kisegérnyi rés, és a dinamit a helyén van: a háború ősellensége megkezdheti munkáját! Robban és robbant! Svejk semmivé nevette az első világháborút. Bertolt Brecht a második világháborúban Hitlerrel szembesítette: meg is bolondította a Führert. Amikor az atomfasizmus elővigyázatlanul Svejkkel kezd kacérkodni, akkor minden borúlátásunk ellenére is, először tudunk nevetni. De a mosoly eltűnik az arcunkról. Svejk ellen e napokban új, friss roham indult. Svejket — mint népe szégyenét — cseh irodalomtörténészek és kritikusok akarják kirekeszteni a világirodalomból. Nem értem. (1966) Megjelent Fábry Stószi délelőttök (1968] c. kötetében Hasek 1904-ben
