Irodalmi Szemle, 1983

1983/2 - KRITIKA - Dusza István: Nemzet és nemzeti tudat

keltette a cseh- és szlovákellenes nacionalizmust, az újcsehszlovakizmus és az újlu- dákizmus jelenségeit is.” (68. p.) Zvara ennek a korszaknak tudományos vizsgálatával zárja azt a részt, amely a burzsoá ideológusok, az egykori uralkodó osztályok történelmi szemléletű, marxista eszmeiségű elemzését, pártos bírálatát is tartalmazza.

A monográfia elméleti alapvetésének tartópillére a harmadik fejezet, amelyben a munkásosztály és a nemzet kapcsolatát, viszonyát vizsgálja meg a történelmi osztályharc, s ezen belül a szocializmus építésének időszakában. A marxizmus klasszikusainak elméleti munkásságán túl a nemzetközi proletariátus harcain, a szovjet állam eredményein demonstrálja ezt a témát. S ahogyan az eddigi fejezetekben, itt is megvizsgálja a hazai körülményeket: „A mi csehszlovákiai tapasztalataink is mutatják, hogy a nemzeti és az internacionalista között dialektikus a kapcsolat”. (75. p.) A munkásosztály és a nemzet, illetve a nemzeti tudat viszonyát vizsgálva leszögezi: „A nemzet és a nemzeti élet, mint egész, sokkal bonyolultabb jelenség, mint a gazdaság és a gazdasági élet. De a gazdaság és a gazdasági élet jellege az alapja, magja a nemzetnek és a nemzeti életnek.” (85. p.) Ennek a problémakörnek fontos részeként a munkásosztály vezető szerepét és a szocialista nemzetek kialakulását is érinti. Pontos képet ad a szomszédos szocialista országok ebbéli fejlődéséről, s utal arra is, hogy ez pozitívan befolyásolta a hazánkban élő nemzetiségek nemzeti tudatának fejlődését. Külön vázolja az NDK-beli, a magyarországi és a lengyelországi fejlődést, a szocialista nemzetek megszületését és a nemzetiségi kérdés lenini megoldásának ottani gyakorlatát. Ennek a fejezetnek a befejezéseként, mintegy összegezés helyett, de egyben tanulságokat is kínálva tárja fel a szovjet tapasztalatok jelentőségét: „A nemzetiségi kérdés, amilyen formában a kapitalizmusban keletkezett és létezik ma is, a Szovjetunióban ma ismeretlen. De a nemzetiségi viszonyok, ezek irányítása és az ezekkel összefüggő problémák továbbra is léteznek. A szocializmus építésének jelenlegi szakaszát a nemzetekf és nemzetiségek közeledése, a kölcsönös befolyásolás és gazdagítás tendenciáinak felerősödése jellemzi”. (105. p.j

A monográfia két legterjedelmesebb fejezetében feltárja és megvizsgálja Zvara mindazt, amit hazánkban a szocializmus építésének történelmi változásokat hozó korszaka teremtett a nemzetiségi viszonyok területén. Ez a tanulmány legteljesebb, minden tekintetben fontos tényeket, adatokat és magyarázatokat tartalmazó része. Fennáll tehát annak a veszélye, hogy a recenzióban idézett részek esetleg az összefüggésekből kiragadottnak tűnnek. Ennek kapcsán felvethetjük, hogy Juraj Zvara Národ a národné vedomie című tudományos-elméleti monográfiáját, amelyet az SZLKP KB Marxizmus— leninizmus Intézete a Pravda Könyvkiadónál jelentetett meg, fontos lenne magyarul is kiadni. Téveszmék és tévhitek, történelmi babonák és mítoszok, káros előítéletek és rossz-szándékú félreértések tisztázását segítené elő. Mindenekelőtt azonban a nemzetiségi viszonyok, a nemzeti tudat ápolásához, fejlesztéséhez adna marxista megalapozottságú elméleti és gyakorlati szintézist.

Juraj Zvara a fent említett fejezetben megállapítja: „A CSSZSZK mindkét nemzetén és nemzetiségein belül az osztály- és közösségi viszonyok reprodukálásának forrása a munkásosztály. A munkája jellegében, a szakképzettségében és műveltségében, életmódjában és életszínvonalában, eszmei-politikai fejlettségében, politikai és munkahelyi aktivitásában bekövetkező további szocialista változásoktól függ mindkét nemzet és a nemzetiségek társadalmi szerkezetének változása, de az egész csehszlovák társadalomé is.” (119. p.) A munkásosztály strukturális változásainak tükrében az is megállapítható, hogy a társadalmunkban fennálló nemzetiségi viszonyok a vezető osztály jellegének megfelelően alakulnak. Nem véletlen tehát, hogy Jura] Zvara okfejtéseinek egyik fontos következtetése a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség nemzeti egysége, amely dialektikus egészet alkot a gazdasági egységgel. „A nemzet törvényszerűen az egyre tökéletesebb környezet megteremtésére törekszik, amely a társadalmi osztályok, csoportok és egyének léterejének fejlődéséhez szükséges.” (129. p.)

A CSKP nemzetiségi politikájának lenini elvein és gyakorlatán kívül Zvara szól a megvalósítás gyakorlatának bonyolultságáról is. A nyelvi, a kommunikációs összetevőkről megállapítja: „Egy állam kétnyelvűsége számottevő akadályok nélkül — ez valóban nagy előny és lehetőség. A CSSZSZK-ban élő szláv nemzetiségek kapcsolatában nem jelentkeznek különösebb problémák. A németek egészében véve tudják a cseh nyelvet. A történelmi közelség nyelvi előnyéi nem örököltük a legnépesebb nemzetisé