Irodalmi Szemle, 1983
1983/2 - KRITIKA - Dusza István: Nemzet és nemzeti tudat
Dusza István NEMZET ÉS NEMZETI TUDAT Kétségtelen, hogy Juraj Zvara tudományos munkásságának eredményei eddig is jelentősen hozzájárultak a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek kapcsolatának erősítéséhez, a csehszlovák államiság szilárdításához, s az e kérdésben elfoglalt társadalom- tudományi álláspontok tisztázásához, olykor korrigálásához is. Legújabb monográfiája, amelynek már a címe is — Národ a národné vedomie (Nemzet és nemzeti tudat) — figyelemkeltő, elsősorban elméleti — filozófiai, szociológiai és politológiai — megközelítése és vizsgálata a címben jelzett témának. A több mint kétszáz oldalas tudományos munka öt fő részből áll. Ezek sorrendben a következők: I. Nemzet és osztály az antagonisztikus társadalomban; II. A nemzet és a nemzetiségi viszonyok nem marxista értelmezései; III. Munkásosztály és nemzet; IV. Szocialista osztály-, közösségi struktúra és nemzetiségi viszonyok a szocialista Csehszlovákiában; V. A szocialista nemzeti tudat. A monográfia bevezetőjében Jura] Zvara utal a CSKP KB és az SZLKP KB marxista— leninista intézeteiben folyó kutatásokra, amelyeknek egyik eredménye ez a szintetizáló monográfia is. Egyebek között megállapítja: „A meghatározó hátteret azonban a CSKP megismerő tevékenysége és a párt, az állam nemzetiségi politikájának gyakorlati megvalósulása jelenti. Innen az elmélet is ösztönzést kap. Ezen a területen, vagyis a CSSZSZK nemzetiségi politikájának eredményes megvalósításában, valóra vált a kommunisták generációinak, a munkásosztálynak és a csehek, a szlovákok valamint a nemzetiségek haladó erőinek régi vágya: megoldódott a nemzetiségi kérdés, amelyet a kapitalizmus nem tudott megoldani. (...) Ez nem jelenti azt, hogy már nincs mit tenni. Ma még csak a szocializmus építésének első szakaszában vagyunk és előttünk a fejlett szocialista társadalom felépítésénak a célja, amely rendkívül nehéz és hosszú lejáratú feladat. A nemzetiségi viszonyokban és a nemzeti gondolkodásban bekövetkezett forradalmi átalakulás eredményeinek további elmélyítése pedig éppen a szocializmus érettségi fokától függ.” (5—6. p.) A szerző az előszóban jelzi azt is, hogy az „osztály (elsősorban a munkásosztály) — nemzet — nemzeti tudat” viszonyait, kapcsolódásait vizsgálja. Ezzel összefüggésben leszögezi, hogy „az osztály és a nemzet egymástól elválaszthatatlan kategóriák”. Az első fejezetben pontosan kifejti az osztály és a nemzet nem marxista értelmezéseinek lényegét, s ezzel mintegy előre vázolja a csehszlovák nemzetiségi viszonyok történetében hatással bíró nem marxista meghatározások ellentmondásait és mindazokat a negatív jegyeket, amelyeknek nyomai olykor mind a két nemzet, mind a nemzetiségek nemzeti tudatában fellelhetők. Erről így ír: „Az egyes szerzők nézeteinek tengeréből következett három ún. nagy, hivatalosan is támogatott és terjesztett, nacionalista ideológia: a csehszlovakizmus, a ludák ideológia és a nemzetiségi kisebbségek uralkodóosztályainak nacionalista ideológiája, a revansizmus és az irredentizmus. Ezeket oldott formákban örököltük, de még ma is hatnak az egykori burzsoá és kisburzsoá osztályok képviselőinek tudatára." (12. p.) A kismonográfla a továbbiakban ismerteti és bírálja azokat a polgári elméleteket, amelyek szerves részei a szocialista országok ellen Indított ideológiai diverziónak. S mivel nemcsak a Szovjetunió, hanem szinte valamennyi közép-európai szocialista ország érintett a nemzetiségi kérdésben, egyben fel is használják ezeket a nemzetiségi (Juraj Zvara monográfiájaJ
