Irodalmi Szemle, 1982

1982/8 - Cselényi László: Maldoror avagy A könyv gyilkos gőzei (montázs)

ugyancsak ekkortájt Feldek fordította le szlovákra. Aztán mikor már franciául is el tudtam olvasni Lautréamont-t, magam is megpróbálkoztam „magyarításával”.

4/3

S hallgasd jól azt, amit mondok néked: irányítsd léptedet hátra s nem előre, miként az anyai arc fennkölt szemlélődése elől szemét elfordító ifjú, vagy mint a didergő, megfontolt darvak végtelenbe nyúló éke, ha télen hatalmasan röpül át a csöndön, minden vitorlája kifeszítve a horizont meghatározott pontja felé, s ahonnan hirtelen, különös és erős szellő kerekedik, a vihar hírnöke. A legöregebb daru fejét megcsóválja, csőrét megcsattogtatja nyugtalanul (az ő helyében magam se igen lennék nyugodt) s öreg nyaka, három darunemzedék kortársa, hullámzik ingerülten, jelezvén az egyre inkább közelítő vihart.

4/4

Egyrészt a közhiedelem miatt, amely szerint ahhoz, hogy valami idegen szöveget tökéletesen megértsünk, legjobb, ha lefordítjuk, másrészt a hiúság is sarkallt, hogy ezt a mindmáig magyarul nem olvasható remekművet én tegyem le a magyar olvasók asztalára. Mi lett az elhatározásból? íme, az eredmény, alig néhány sor az eposz legelejéről. S bizony csak ámulni tudok a számomra legalábbis eddig ismeretlen Bognár Róberten, aki olyan hősiesen küzdölt meg az emberfölötti munkát igénylő feladattal, még akkor is, ha olyan kiváló szaktanácsadó állott mellette, mint a már idézett Bajomi Lázár Endre. Köszönet nekik s az Európa Kiadónak a Magyar Lautréamont-ért.

Lídia Boríková: Család, olaj, 1978