Irodalmi Szemle, 1982
1982/5 - LÁTÓHATÁR - P. O. Hviezdoslav: Az erdőkerülő felesége (részletek)
Árva vagyok, senkim sincsen haj, ezen a világon. Oda kedvem, s hervad, szárad ha], lombos ifjúságom. Panaszra sincs erőm . .. haj, halálomat várom. Nyolcadik málnaszedő Szegény vagyok, szegény vagyok, mégis elégedett vagyok! Gazdag az én jó Istenem, szükségben még sosem hagyott. Szegény vagyok, szegény vagyok, de lám mégis vidám vagyok. Hogyha nagy a csend köröttem, dúdolgatok, nótázgatok. Szegény vagyok, szegény vagyok, de azért még csinos vagyok. A legények azt mondják, hogy két szememben csillag ragyog. Szegény vagyok, szegény vagyok, de becsületes lány vagyok. Ha farkas jár udvarunkban, megtudja, hogy mi az a bot. Kar Lányok, ne adjátok fel a szabadságot! Ügy kell, mint a kenyér, a víznél többet ér ... A víz csak szomjat olt, a kenyér csak éhet, de szabadság nélkül az élet nem élet. Csak amíg szabad vagy, érzed: lelked is van — Míg szabad a leány, kilőtt nyílként villan. XII — Pacsirta, pacsirta, zokogó pacsirta, beteg vagyok, beteg, a szemem kisírva . .. Kedves férjem, galambocskám, ébredj, kelj fel! Szól a fogolykakas: kikirikí! Az ablakon be-benéz egy sár’.; Snyember, torka lángol, nyelve ezer — \ .;dj meg engem! — A felkelő nap az: szárnya az ablakot beteríti! —
